• „Nem lehettem elég jó fia apámnak, mert meleg vagyok”

Danny Ramadan volt az az előadó, akit a Szigeten lecigányoztak és megütöttek, pedig akár meg is hallgathatták volna, van ugyanis miről mesélnie. Például arról, hogy milyen melegnek lenni egy konzervatív muszlim családban Szíriában, és arról is, hogy milyen menekültként újrakezdeni egy liberális nyitott társadalomban Kanadában. Budapesten arról is beszéltünk vele, hogy mit veszít Magyarország azzal, hogy elutasítja a menekülteket.

„Nem lehettem elég jó fia apámnak, mert meleg vagyok"

• Miért ne lehetne Jézus transznemű?

A szocializmus 40 évvel visszavetette a hazai teológia fejlődését, és míg tőlünk nyugatabbra egyre befogadóbbak a keresztény gyülekezetek a melegekkel szemben, addig Magyarországon az LMBTQ-barát papot nagyítóval kell keresni. A Bibliát sokféleképpen lehet értelmezni, például úgy is, hogy az alapján az egyház ne tartsa bűnnek a homoszexualitást. Meg úgy is, hogy Jézus épp annyira legyen férfi, mint nő. Modolo Ákos melegaktivistával és Szabadkai Bálint, a Keresztények a Melegekért nevű szervezet alapítójával döntöttünk tabukat.

Miért ne lehetne Jézus transznemű?

• „Itt is lehetnek LMBTQ-mentes zónák, csak Meseország-mentes zónáknak fogják hívni őket”

A 31 éves Waliduda Dániel élete során sikerrel vette ugyan a melegsége miatt felbukkanó akadályokat, de tavaly decemberben képtelen volt az örök optimizmusát átültetni a magyar politikai helyzetre. Próbált azonban tenni azért, hogy a társadalom elfogadóbb legyen, ezért vett rész a Nyitottak vagyunk kampányában, amelynek célja az volt, hogy megmutassa: mindenkit csak a tettei és teljesítménye alapján kellene megítélni. A kampányban olyan emberek történeteit gyűjtötték, akiket hátrány ér, vagy akik nem mindig láthatóak fogyatékosságuk, vallásuk, etnikai hovatartozásuk vagy szexuális orientációjuk miatt.

„Itt is lehetnek LMBTQ-mentes zónák, csak Meseország-mentes zónáknak fogják hívni őket"

• „Ide állhatna elém a Brad Pitt, engem nem izgatna”

A társadalomnak körülbelül az egy százalékát teszik ki a szexuális vonzalmat érezni nem képes emberek. Azt mondják, őket legalább olyan erős diszkrimináció éri, mint a melegeket, és a többség teljesen félreérti az aszexuálisokat. Egyeseknek van például libidójuk, szeretnének családot is, mások viszont a plátói szerelemre sem képesek. Ennek ellenére, köszönik szépen, jól vannak. A Magyar Aszexuális Közösség két képviselőjével beszélgettünk ebben a cikkben.

„Ide állhatna elém a Brad Pitt, engem nem izgatna"

• Bűnbakok a magyar kormány szemében, de az EU szabadságzónát kínál a melegeknek

Az Európai Parlament képviselői egy határozatban „LMBTQI szabadságzónává” nyilvánították az Európai Uniót, de lehet-e szabad valaki egy olyan tagállamban, ahol 2019 óta intenzív politikai támadásoknak van kitéve? A Háttér Társaság munkatársa arról számolt be lapunknak, hogy egyre több, tőlük segítséget kérő meleg, transz, queer magyar állampolgár találja az itthoni helyzetét reménytelennek.

Bűnbakok a magyar kormány szemében, de az EU szabadságzónát kínál a melegeknek

• „Attól féltem csak, hogy anyám meg ne lásson a tévében” – hogy indult a hazai LMBTQ-mozgalom?

Bár a felvonulás tavaly elmaradt, a Pride-hónap pedig hétnapos rendezvénysorozatra zsugorodott, a szervezők a 25. fesztivál apropóján jubileumot ünnepeltek. Honnan indult a hazai LMBTQ-mozgalom? Mit vártak a szervezők az első Pink Pikniktől? És miért volt olyan meghökkentő a meleg férfiak számára az első leszbikus egyesület? Születésnapi múltidézés Takács Máriával, a Labrisz Leszbikus Egyesület aktivistájával, a Meleg férfiak, hideg diktatúrák és az Eltitkolt évek című filmek rendezőjével, illetve Hanzli Péter történésszel, aki sokáig a Pride szervezőcsapatában dolgozott, jelenleg pedig a Háttér Társaság és a Szimpozion Egyesület aktivistája.

„Attól féltem csak, hogy anyám meg ne lásson a tévében" - hogy indult a hazai LMBTQ-mozgalom?

• Mi is egy átlagos család vagyunk, csak nálunk két apuka van

Tamás és István tizenhárom éve alkot egy párt, két éve pedig nyílt örökbefogadás útján egy ikerpár szülei lettek. Nincs vele problémájuk, ha bárki meglepőnek találja a családjukat, de titkolózni soha nem akartak. Arról, hogy milyen adminisztratív kihívásokkal járt a két baba érkezése, és hogy mennyire elfogadó a társadalom, ha nem hagyományos szülői felállással találkozik, otthonukban meséltek a hvg.hu-nak.

Mi is egy átlagos család vagyunk, csak nálunk két apuka van

• „Nem akartuk ezt az országot homofóbnak lefesteni” – így készült az Anyáim története

Leszbikus, magyar örökbefogadó párról szóló dokumentumfilm debütált márciusban, amely nemcsak a szivárványcsaláddá válás hosszú folyamatáról, hanem a szerepkeresés nehézségeiről is nyíltan kívánt beszélni. Dér Asia és Haragonics Sára rendezőket a forgatás körülményeiről, buktatóiról, és arról is kérdeztük, gondolták-e volna, hogy mire bemutatják a filmjüket, a kormány már el is rendezi a melegek örökbefogadásával kapcsolatos „joghézagot”.

„Nem akartuk ezt az országot homofóbnak lefesteni" - így készült az Anyáim története

• „Ha heteroszexuális fiúk halnának meg ekkora számban, leállt volna a világ”

A nyolcvanas évek Londonjában játszódik az HBO sorozata, az Ez bűn: abban a korszakban, amikor már a melegek is szabadon szerethettek és szabadon bulizhattak. És amikor egyszer csak egy rejtélyes kór elkezdte megtizedelni a közösséget.

„Ha heteroszexuális fiúk halnának meg ekkora számban, leállt volna a világ"

• „Édesem, a melegjogaimat akarom, most!”

2019-ben volt az ötvenedik évfordulója annak, hogy zavargások törtek ki New York hippinegyedében a Stonewall Inn nevű melegbárnál. Ettől számolják a modern melegjogi mozgalmak kezdetét, amelynél ott bábáskodtak a meleg közösség kitaszítottjai, a prostituáltak és a transzneműek is. A Greenwich Village-i éjszaka királynője akkoriban Marsha P. Johnson volt, aki már életében legendává vált. Halálának körülményei viszont máig tisztázatlanok.

„Édesem, a melegjogaimat akarom, most!"

• Mitől olyan veszélyes egy mesekönyv, hogy valaki ledarálja?

Gyorsan szögezzük le: véleménye mindenkinek lehet, a múlt őszi könyvdarálás azonban jócskán túlment a véleménynyilvánításon. De mi volt abban a mesekönyvben, ami ekkora indulatokat kavart? A felnőttek vagy a gyerekek csinálnak nagy ügyet belőle, ha mássággal találkoznak? Szakértőkkel beszélgettünk a „homoszexuális propagandának” titulált Meseország mindenkié című könyvről.

Mitől olyan veszélyes egy mesekönyv, hogy valaki ledarálja?

• "Novák Katalin politikai döntése lesz, hogy ki az, aki jó szülő"

Aki nem házas, az csak miniszteri engedéllyel fogadhatna örökbe a jövőben – írtuk még tavaly novemberben, a törvény elfogadása előtt. Már akkor sem volt nehéz kitalálni, kikre céloz a kormány, Magyarországon ugyanis az azonos nemű párok nem köthetnek házasságot. Dombos Tamást, a Háttér Társaság ügyvivőjét kérdeztük a melegek jogainak szűkítéséről.

"Novák Katalin politikai döntése lesz, hogy ki az, aki jó szülő"

• Miért is kell úgy dobálni a „buzi” kifejezést, mint a röplabdát tesiórán?

Az iskolai zaklatás túl azon, hogy mindennapos jelenség, egyre nagyobb méreteket ölt: azokban az intézményekben, ahol nem reagálnak a problémára, és nem tesznek kísérletet arra, hogy erőszakmentes iskolai környezetet teremtsenek, egy LMBTQI-diáknak is sokkal rosszabb. A Háttér Társaság leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és/vagy interszex tanulókat kérdezett meg az iskolai tapasztalataikról. Az eredményekből jól látszik, hogy vannak pozitív folyamatok, de bőven van még tennivaló az oktatási intézmények és a pedagógusok részéről is.

Miért is kell úgy dobálni a „buzi" kifejezést, mint a röplabdát tesiórán?

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: