„Hatéves koromtól dolgoztam, semmit nem kaptam ingyen” – sűríti egy mondatba életútjának egyik tanulságát az idén 70 éves gerincsebész és magánkórház-alapító. Varga Péter Pál hiába szerzett első és második nekifutásra is maximális pontszámot, mégsem vették fel az orvosira, amikor azonban harmadik nekifutásra már bejutott, onnan egyenes út vezetett az ortopéd sebészeten át a gerincgyógyászatig.

A gerincsebészeti szakosodásról a traumatológián segédmunkásként eltöltött évek győzték meg. Ahogy a HVG-nek adat interjúban fogalmazott: „Szörnyű volt látni, hogy balesetben gerincsérült fiatal emberek lebénultak, s aztán a szövődményekbe előbb-utóbb bele is haltak.”

A honvédség kiürített egykori tiszti kórházában önálló gerincsebészetet alakított ki, majd Országos Gerincgyógyászati Központ néven privatizálta.

A HVG-nek adott interjúban beszél arról is, hogy mit látott, amikor a rendszerváltás után belenézhetett a róla szóló III/III-as jelentésekbe, hány ösztöndíjas tanulmányutat tud maga mögött, hogy tudta kikerülni a paraszolvencia kényszerpályáit, és miért adta el most a Gerincgyógyászati Központot teljes egészében Csányi Sándornak.

A teljes interjú a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on olvasható.