Sztella Kiriakídisz és Jane Goodall: Az állatok jólétének javítása mindannyiunk érdeke

Az állatok érző lények. Ezt az uniós szerződések is elismerik, és morális és társadalmi felelősségünk van annak biztosításában, hogy az állatok gazdaságon belüli körülményei ezt tükrözzék. A valóság azonban az, hogy ma világszerte több milliárd állatot tartanak nagyüzemi körülmények között. Ezreket nagyon nagy távolságokra szállítanak. Időnként figyelmen kívül hagyják, hogy a haszonállatok is érző lények, amelyek éreznek félelmet, kétségbeesést és fájdalmat. Nem mindig a kellő körültekintéssel és tisztelettel kezelik őket. Ennek megváltoztatása az EU egyik prioritása.

A Jane Goodall Intézet a helyi közösségekkel és mezőgazdasági termelőkkel partnerségben fáradhatatlanul azon munkálkodott, hogy javítsa az emberek és az állatok életét, valamint a környezetet, és fenntartható megélhetési lehetőségeket vezessen be a helyi szükségletek kielégítésére. Ezek az értékek tükrözik az Európai Unió meggyőződését és törekvéseit, amely a fenntarthatóságot helyezi a polgárok életének, jogainak, munkakörülményeinek és környezetének javítása középpontjába.

Az EU számos területen élen jár az állatjólét terén is. Az első uniós állatjóléti jogszabály 1974-es elfogadása óta az állataink védelmét szolgáló jogszabályokat, rendeleteket és számos intézkedést következetesen kiterjesztették és megerősítették, ami több millió állat számára eredményezett jobb életminőséget.

Az állatjólét iránti határozott elkötelezettség a polgárok egyre növekvő aggodalmai és igényei közé tartozik. Mindenki hozzá tud járulni a helyzet megváltoztatásához, és az EU-ban a polgárokat felruházták azzal a hatáskörrel, hogy ezt meg is tegyék. 2020-ban több mint egymillió ember csatlakozott az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek) elnevezésű európai polgári kezdeményezéshez. Ez példa nélküli fellépéshez és az Európai Bizottság azon kötelezettségvállalásához vezetett, hogy 2023-ban javaslatot tesz az olyan állatok ketreceinek fokozatos megszüntetésére és betiltására, mint a kocák, borjak, nyulak, tyúkok, kacsák és libák.

De még mindig hosszú út áll előttünk. Ahol lehetséges, az állatoknak olyan környezetben kell élniük, ahol természetes módon viselkedhetnek, nekünk, polgároknak pedig el kell mozdulnunk egy olyan növényi alapú étrend felé, amely kevesebb vörös és feldolgozott húst tartalmaz.

Amint azt mindannyian tudjuk, az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése veszélyezteti jövőnket. Az emberek, az állatok, a növények és a bolygónk egészsége szervesen összefügg egymással. Az emberek a természeti világ részét képezik, és a levegő, az élelem és a víz – azaz minden – tekintetében rá vannak utalva. Függünk azonban az egészséges ökoszisztémáktól is, amelyek mindegyike egymással összekapcsolt növény- és állatfajokból áll.

Az erőforrások iránti jelenlegi keresletünk által okozott környezeti károk egyre gyakoribb aszályokhoz, árvizekhez és új kártevőkhöz vezetnek, amelyek jelentős veszélyt jelentenek élelmiszerrendszereinkre és élőhelyeinkre nézve. Azaz a jövőnkre. E következményekből is egyértelműen következik, hogy életünk minden területén – így élelmiszerrendszereinkben is – fenntarthatóságra van szükség.

Az a feladatunk, hogy olyan szilárd és reziliens élelmiszerrendszert építsünk ki, amely biztosítja a polgárok számára a megfizethető, jó minőségű és biztonságos élelmiszer-ellátást, valamint előtérbe helyezi a haszonállatok jóllétét. Az állatjólét és az egészség mind e változás, mind pedig a továbblépés sarokköve.

A Bizottság arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelők, az ipar, az állatjóléti szervezetek és a fogyasztók segítségével megőrizze az EU globális vezető szerepét az állatjólét terén. Ezt a célt csak úgy érhetjük el, ha megközelítésünk középpontjába az embereket és a partnerségeket állítjuk.

„A termelőtől a fogyasztóig” uniós stratégia példa nélküli kötelezettségvállalás arra, hogy az élelmiszerrendszerek méltányosak, egészségesek, környezetbarátak és állatbarátak legyenek, és fenntartható mezőgazdasági modelleken alapuljanak. Az ebbe az irányba történő elmozdulás nemcsak haszonállatok millióinak javát szolgálná, hanem élelmiszereink minőségét és biztonságát, egészségünket és környezetünket is.

„A termelőtől a fogyasztóig” stratégia egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy minden ember és állat életét javítsuk abbéli meggyőződésünktől vezérelve, hogy az állatjólét fontos. Törekedjünk mindig arra, hogy a gazdálkodó családok, a fogyasztók, az állatok és a bolygónk javát szolgáljuk.

Sztella Kiriakídisz az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagja, Jane Goodall a csimpánzok életét tanulmányozó brit kutató.