És az a vicc megvan, amikor a rabbi rohan fel a lépcsőn, hogy elkapja egy szelfire Elon Muskot? Bár a csattanó az lenne, hogy nem sikerül neki, valójában nem is egy viccről van szó, a korábbi Twitter, ma már csak X tulajdonosa ugyanis hétfőn Krakkóban járt, hogy – az egyik szervező által – zsidó Davos fórumon próbálja meggyőzni a közönséget arról, nem antiszemita. Spoiler: nem sok sikerrel.

Ahogyan korábban megírtuk, Musk az Európai Zsidó Szövetség meghívására érkezett Lengyelországba, ahol először hároméves kisfia és egy holokauszt-túlélő társaságában megnézte az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábort, az ott látottakat pedig állítása szerint csak néhány nap után fogja tudni igazán felfogni. Néhány órával később a „Soha többé” – hangzatos szlogen vagy mély elköteleződés? című konferencián beszélt, ahol előadásának az antiszemitizmus online terjedéséről kellett volna szólnia, de a saját közösségi médiájának fényezése és filoszemitizmusa bizonygatása mellett erre nem nagyon maradt ideje. Lényegében annyi volt a megfejtése a problémára, hogy nehéz tökéletesen üzemeltetni minden, információátadásra tervezett felületet, az ember annyit tehet, hogy próbál hiteles maradni.

A techguru jelenléte már a konferencia előtti napot és annak első pár óráját is meghatározta, nehéz lett volna olyan beszélgetést találni, ahol nem jött fel a neve, leginkább abban a kontextusban, hogy mennyire ironikus a jelenléte, hiszen korábban több alkalommal vádolták antiszemitizmussal. Bár számos ismert politikus részt vett a konferencián, köztük Izrael korábbi elnöke, Reuven Rivlin is, Musk volt az egyetlen, akinek neve az előzetes programba nem került bele, csak az egy nappal korábban kiadott frissített verzióba. Csapata nyilvánvalóvá tette, hogy a Tesla alapítója nem áll majd le a sajtóval beszélni, előadása végén pedig olyan gyorsan menekült ki a bejáraton, hogy esélye se volt senkinek megkérdezni, tulajdonképpen mit is keres a rendezvényen.

A kérdést az Európai Zsidó Szövetség (European Jewish Association, EJA) elnöke, Menachem Margolin válaszolta meg, amikor felkonferálta Muskot és beszélgetőpartnerét, a zsidó származású, jobboldali-konzervatív Ben Shapiro amerikai újságírót. „Néhány éve azt állította, az emberiségre leselkedő legnagyobb veszély az AI. Azt kell, hogy mondjam, hogy ez a veszély valójában az antiszemitizmus felbujtása, ez fűtötte ugyanis az auschwitzi gázkamrákat és ez hajtotta a zsidókat elhurcoló vagonokat is. És ezért éreztem fontosnak, hogy itt legyen” – mondta Margolin. Az idézet angolul még erősebben hangzik, hiszen a felbujtására az „antisemitism incitement" kifejezést használta, így a rövidítés ugyanaz, mint amit Musk eredetileg a mesterséges intelligenciára értett: AI.

European Jewish Association (EJA) / Bartek Dziedzic

Ezek után nem meglepő, hogy az X tulajdonosa kínosan érezte magát a színpadon, sehogy nem találta a helyét és bár, ha valamit nem lehet róla elmondani az az, hogy ne értene a technológiához, az előadás első felében valahogy nem sikerült a mikrofonba beszélnie.

Musknak meggyőződése, hogy ha létezett volna közösségi média, akkor a holokauszt soha nem történt volna meg, hiszen minden lépését élőben látta volna a világ és fellépett volna ellene, így abban is biztos, hogy a tragédia nem fog megismétlődni. Példaként hozta, hogy az október 7-i, Izrael elleni terrortámadás eseményei is azonnal bejárták az internetet, az arról készült megrázó felvételeket szinte lehetetlen volt elkerülni. Érvelése csak abban sántít, hogy – ahogy azt bővebben kifejtettük, amikor Muskot jelöltük a HVG citrom-díjára – az X már rég nem úgy szolgál az információ átadására, mint korábban a Twitter, sokkal egyoldalúbb lett és leginkább a Musk világnézetéhez közel álló vélemények jutnak el igazán széles tömegekhez.

Márpedig annak ellenére, hogy az üzletembernek azt kell bizonygatnia, hogy nem antiszemita, még mindig egyértelműen Izrael-párti a jelenleg zajló háborúban. Az az elképzelése, hogy a közösségi média garancia az emberi életek és jogok védelmére pedig ott bukik meg, hogy az Izraellel szimpatikus hangokkal érezhetően nagyobb mértékben találkozunk a platformon, mint a gázai hadműveletről készült felvételekkel, miközben a válaszcsapás emberéletek tízezreit követelte az elmúlt három és fél hónapban.

Lehet-e bármit mondani a palesztinokról úgy, hogy ne legyen belőle botrány?

Nemcsak a világ politikusai szólalnak fel sorra az Izrael és a Hamász között dúló háború fejleményeivel kapcsolatban, hanem Gigi Hadidtól kezdve világhírű muszlim focistákon át Greta Thunbergig olvashatjuk hírességek közösségi médiás posztjait és nyilatkozatait a témában, utóbbiak a palesztinok mellett álltak ki.

Musk álláspontja Izrael és a Hamász háborújáról az, hogy Gáza lerohanása szükséges volt és bár „szerencsétlen helyzet, hogy sok ember hal meg”, a terrorszervezettel csak úgy lehet leszámolni, ha megölik vagy bebörtönzik tagjait, ellenkező esetben izraeliek halnak meg. Úgy véli, a palesztin szervezet emberiesség-ellenes és “attól még, hogy valaki gyengébb, vagy elnyomott, még nem lesz automatikusan jó”. Ha ugyanis a gyengébb fél célja, hogy megölje az erősebbet, az rossz – foglalta össze gondolatait.

„Állandóan az egyenlőtlenségekről beszélünk, de miért nem esik szó arról, hogy teljes az egyenlőség abban, hogyan férünk hozzá az információhoz?” – tette fel a kérdést saját magának Musk, majd beszélt is erről a saját meggyőződése szerinti egyenlőségről. Mint mondta, ehhez csak egy megfelelő készülés és internetelérés szükséges, onnantól kezdve már egyéni döntés, hogy ki mit sajátít el az elérhető végtelen, közös tudásból. Ezzel az érveléssel nem csak az a gond, hogy a világ lakosságának számottevő részének ezek a feltételek messze nem adottak, hanem hogy a dezinformációs válság forrása nem az információ hiánya vagy annak elérhetetlensége.

A probléma épp az, hogy úgy árasztja el a különböző platformokat, így az X-et is az információ, hogy a felhasználók jelentős része nem tudja, hogyan győződjön meg annak igazságtartalmáról. És itt ütközik ki Musk konfliktusa a hagyományos médiával és annak képviselőivel, amit ő maga is felhozott beszédében.

Miközben ugyanis a sajtó feladata az információk értelmezése, szűrése és kontextusba helyezése, Musk veszélyesnek tartja, hogy “egy maréknyi szerkesztő” dönti el, mit tart fontosnak és mit juttat el az olvasókhoz. Ezzel szemben állítása szerint a közösségi médiában a hírfogyasztó határozza meg, mi a fontos, hiszen ott közvetlen verseny folyik a felhasználók figyelméért a különböző tartalmak között.

„Ha valamit meg akarunk magyarázni, mindig érdemes megtalálni az indítékot. Az X konkurenciát jelent a hagyományos média számára, így azok minden alkalmat megragadnak, hogy cancelleljenek engem” – magyarázta meg Musk azt, miért jelennek meg egyre gyakrabban olyan hírek, hogy antiszemita kommenteket, bejegyzéseket írt.

Musk szerint a Sorosról szóló bejegyzése nem volt antiszemita

A Twitter-vezér egy Marvel-főgonoszhoz hasonlította a magyar származású milliárdos, aki szerinte gyűlöli az emberiséget, és "szét akarja szaggatni a civilizáció szövetét".

Végül Musk megpróbálta egyszer és mindenkorra eloszlatni a kétségeket, hogy antiszemita lenne, csak azért, hogy utána Shapiroval közösen viccelődjenek egyet a zsidóságon. Az üzletember ugyanis arról beszélt: annyi zsidó barátja van, hogy tulajdonképpen már szinte ő is zsidó, ezekben a körökben pedig még csak nem is találkozik soha az antiszemitizmussal.

„Sok rubrikát kipipáltam: Dél-Afrikában egy zsidó óvodába jártam, a nevem is zsidó eredetű, 13 évesen voltam először Izraelben, ahol persze ellátogattam a Masadára. Néha már fel is teszem magamnak a kérdést, nem vagyok-e valójában zsidó? És de, lélekben tulajdonképpen az vagyok” – boncolgatta identitását Musk a színpadon.

Shapiro erre annyit tudott visszakérdezni, hogy akkor része-e a zsidó összeesküvésnek, Musk pedig ahelyett, hogy kikérte volna magának az alapjaiban antiszemita felvetést, inkább csak nevetve azt mondta: Talán.

Bár eszmefuttatását láthatóan a teremben lévő, túlnyomórészt nem csak „lélekben” zsidó résztvevők nem értékelték, Musk hírneve elég volt ahhoz, hogy sokakat lenyűgözzön. Miután ugyanis beszédét gyakorlatilag minden reakció nélkül hallgatta végig a terem, egyszerre rohantak ki a jelenlévők – élükön a már említett rabbival – hogy egy olyan képre is elkapják a techgurut, amelyen nem csak távolról, a színpadon látszik. Ő azonban, miután kezet fogott a volt izraeli elnökkel, hóna alá csapta a „Soha többé!” feliratú, október 7-én becsapódott rakétából készült szobrot és elégedetten távozott Krakkóból.

European Jewish Association (EJA) / Bartek Dziedzic