Hároméves lányának „apjaként” ismert el egy transznemű nőt a japán legfelsőbb bíróság, miután hatályon kívül helyezte a tokiói fellebbviteli bíróság korábbi ítéletét – adta hírül a Kyodo japán hírügynökség. Az ítélet precedensértékű a szigetországban.

A tokiói legfelsőbb bíróság döntése szerint a 2022-es ítélet ellentmond a gyermek jólétének és érdekeinek, mert ha a gyermek–szülő kapcsolatot nem ismerik el a nemváltás miatt, akkor a kislány nem számíthat legálisan segítségre a nőtől, így az öröklésből is kimarad.

A negyvenes éveiben járó transznemű nőn 2018-ban végezték el a nemi megerősítő műtétet, ami előtt még lefagyasztotta spermiumait, arra az esetre, ha a tranzíciója után is szeretnének a párjával gyermeket. Még ebben az évben kérelmet nyújtott be, hogy a nemváltása előtt született gyermekének ne az „apjaként”, hanem az „anyjaként” szerepeljen a hivatalos iratokban, a helyi önkormányzat azonban elutasította. A nőnek és női párjának 2020-ban újabb gyermeke született a lefagyasztott spermium segítségével, ezután fordultak a tokiói családjogi bírósághoz, amely 2021-ben úgy döntött, a férfiként született transznemű nőt nemváltása után nem ismeri el a gyermekek szülőjeként.

A családjogi bíróság döntését követően a pár a fellebbviteli bírósághoz fordult, amely úgy ítélte meg, nőt csak az elsőszülött – még nemváltása előtt született – lánya szülőjeként ismerhetik el. Az eljárásban DNS-tesztet is végeztek, amelynek eredménye bizonyította, hogy a transznemű nő biológiailag is a lányok szülője. Ezt az ítéletet írta most felül a tokiói legfelsőbb bíróság, kimondva, hogy második gyermekének – aki a nemi megerősítő műtét után, mesterséges úton született – papírjaiban „apaként” szerepelhet a nő.

Japánban nem ismerik el az azonos neműek közötti házasságot. Ahhoz pedig, hogy egy japán állampolgárnak a megváltoztatott neme szerepeljen a hivatalos iratokban, előbb egy „sterilizálási” és nemiszerv-módosító műtéten kell átesnie. A 2004 óta érvényben lévő gyakorlatot a japán legfelsőbb bíróság tavaly alkotmányellenesnek minősítette, és több nemzetközi emberi jogi szervezet is bírálta, mert sérti az alapvető emberi jogokat.

Kiemelt képünk csak illusztráció.