A 69 éves Robert Francis Prevost az első amerikai pápa a katolikus egyház történetében. A négyfordulós választás azt is igazolja, hogy a bíborosi kollégium nem volt túlzottan megosztott a kérdésben, a XIV. Leó néven a pápai trónt elfoglaló Prevost mögött komoly egység alakult ki.

A Bíborosi Kollégium honlapján található életrajza szerint Prevost Chicagóban született 1955-ben, és nagy elvi egyetértésben volt a néhai Ferenc pápával.

Korábban több évet töltött misszionáriusként Peruban, majd két cikluson át az Ágoston-rendiek rendfőnökeként szolgált. A rendbe 1977-ben lépett be és 1981-ben tette le a szerzetesi fogadalmát.

A Villanovai Egyetemen matematikát tanult, majd teológiát végzett Chicagóban és kánonjogi doktorátust is szerzett.

A perui misszionáriusi éveit követően visszatért az Egyesült Államokba, majd amikor Ferencet pápává választották, az új egyházfő visszaküldte Peruba, ahol a Chiclayo-i püspökség élére nevezte ki.

2018 és 2023 között állandó tagja volt a Perui Püspöki Konferenciának. Ezen időszak alatt az ország püspökeinek komoly szerepük volt abban, hogy az egyházi intézmények megőrizték stabilitásukat, miközben az országban egymást érték a politikai válságok.

2023-ban Ferenc pápa kinevezte a püspöki szolgálatot felügyelő Püspöki Kongregáció élére.
Prevostot ugyanakkor komoly vádak is érték a szexuális zaklatási ügyek kivizsgálásában tanúsított állítólagos passzivitása miatt. Az első eset egy szexuális visszaélési ügy kezelésére vonatkozik, amelyet a chicagói Ágoston-rendi tartomány felügyelőjeként (1999-2001) érte.

Egy kiskorúak szexuális zaklatásáért elítélt papnak ugyanis megengedték, hogy egy általános iskola közelében lévő Ágoston-rendi kolostorban maradjon, és továbbra is papként működjön. A férfit ugyan később eltávolították, majd 2012-ben laicizált is, Prevost azonban állítólag soha nem engedélyezte a férfinek, hogy a kolostorban tartózkodjon, ráadásul az illető nem is volt Ágoston-rendi. A hírek szerint a kolostor apátja a Chicagói főegyházmegye kérésének engedelmeskedve fogadta be a papot és Provostot nem értseítették az ügyről.

Hasonló ügybe keveredett Peruban is, amikor az általa vezetett Chiclayo-i egyházmegyében két papot három fiatal lány zaklatásával vádolták meg. Egyesek szerint Prevost igyekezett eltussolni az ügyet, a megengedőbbek szerint viszont csak nem a megfelelő határozottsággal állt neki a kivizsgálásának. Ugyanakkor a püspökség mindezt határozottan tagadta és kiemelték, hogy Prevost indított kánonjogi vizsgálatot az ügyben és ő bátorította az áldozatokat arra is, hogy forduljanak a világi hatóságokhoz.
2025 májusában azonban olyan állítások láttak napvilágot, hogy az egyházmegye 150 ezer dollárt fizetett a három lánynak, hogy elhallgattassa őket.

A püspököt a nyilvánosság előtt régóta bíráló lányok őt hibáztatták, amiért eltussolta a velük szemben elkövetett szexuális visszaéléseket. Prevostot a 2025-ös konklávé előtt olyan jelöltnek látták, akiben ki tudnak egyezni a bíborosok abban az esetben, ha egyik esélyes jelölt sem lesz képes megszerezni magának a kellő támogatást.

A perui szolgálata abban is hasznára vált, hogy nem elsősorban amerikaiaként tekintettek rá. Ez azért volt fontos, mert sokaknak ellenérzésük volt egy szuperhatalom állampolgárának minősülő pápa megválasztásával kapcsolatban.

Emellett azonban a szexuális zaklatási ügyek kezelésével kapcsolatos vádakon túl ellene szólt az életkora, a maga 69 évével túl fiatalnak számított, ráadásul kevesebb mint két éve bíboros, ami önmagában is jelentősen gyengítette a vélelmezett esélyeit.

Ám láthatóan mindez nem számított, fontosabb volt, hogy a személyében ki tudtak egyezni a bíborosok, és hogy a végsőkig bírta Ferenc pápa bizalmát.