A tanárbérektől a napelemes szabályozásig, a fenyegetett bírói függetlenségtől az ellenzéki pártok vesszőfutásáig: 2024 Krónikája – Magyarország című sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel. Negyedévenként haladunk, ez az 1. rész.
Szeretem Magyarországot, mert… Milyen gondolatokat indít el bennük a fenti, befejezetlen mondat? – kérdeztük a matematikus-pszichológus Mérő Lászlótól.
Az uniós összehasonlító adatok alapján 2024-ben minden okuk megvolt a magyaroknak a búslakodásra. A HVG megbízásából készült Medián-felmérésből mégis derűsebb kép rajzolódik arról, hogy mit gondolnak a magyarok önmaguk és az ország helyzetéről.
Négy nap alatt négyszer volt alkalma nyilatkozni, évet értékelni a miniszterelnöknek, Orbán Viktor ezt négyféleképpen tette meg. Milyen volt az európai, a tanítóbácsis, a rutinból lenyomós és a szerepét komolyan vevő Orbán, és mi volt a közös a négy szerepben?
Politikai menedékjogot kapott Magyarországon Marcin Romanowski egykori lengyel miniszterhelyettes, akit hazájában 11 bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést azzal magyarázta, Lengyelországban „jogállamisági válsághelyzet” alakult ki. 2018-ban hasonló indokkal kapott menedéket Magyarországon Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök is, akinek Orbán Viktor állítólag személyesen ígért védelmet.
Hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
Az év utolsó hónapjaiban is folytatódott a Tisza néppártosodása, már nemcsak a fiatalabbak, hanem a középkorúak is Magyar Péter pártját preferálják a Fidesszel szemben. A legidősebb és legalacsonyabb iskolázottságú csoportok viszont változatlanul masszív támogatói a kormánypártnak.
A HVG év végi dupla számában 2024 fontos belföldi és külföldi eseményeit is felidézzük. A legtöbb szó Magyar Péterről esik, aki idén a semmiből lett a magyar politika gravitációs központja. Fülszöveg – a hetilap ajánlója.
Magyar Péter szerint a politika nem agysebészet, csak tisztességesen kell menedzselni az országot. Azt mondja, nincs benne bosszúvágy, de hatalomra jutása esetén leváltaná azt az ezer-kétezer embert, akik foglyul ejtették az országot, a tolvajoktól pedig visszavenné, amit loptak. Úgy látja, Orbánnak egyre keményebb eszközökhöz kell nyúlnia csapata egyben tartásához, ezért durva másfél évre számít a 2026-os választásokig. HVG-portré.
Inkognitóban robbantotta ki a kegyelmi botrányt, most is névtelenségét megőrizve adott interjút a HVG-nek a magát Vidéki Prókátornak nevező ügyvéd. Szerinte egy nap alatt is vissza lehetne állítani a jogállamot, Orbán Viktor egyik legfőbb bűne pedig az, hogy lelkileg is meg akarja törni az ellenfeleit. Arról is kérdeztük, mit gondol az általa indított változásokról, Magyar Péterről, és tagja-e még a Fidesznek.
Koncentrált támadássorozat indult a Kúrián Kovács András tanácselnök ellen, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Integritási és fegyelmi eljárás mellett úgy függesztették fel két évre munkaköréből, hogy az alkalmatlanságát nem állapították meg. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót, miután Varga Zs. András elnök neki tulajdonított egy Kúriával kapcsolatos kritikai véleményt. A történteknek erős üzenete van az egész bírósági szervezet számára.
A Budapestről Bécsbe száműzött CEU ugyan kiszállt a magyar fővárosban működtetett menekültintegrációs programból, de az immár önálló életre kelt OLIve ma is sikeres.
Orbánék retorikájában már megvalósult az egypártrendszer, a Fidesz nem lehet ellenzékben, és ez most már nem lózung, hanem kézzelfogható politika – ezt erősítették meg az elmúlt napok eseményei is. Az eszközökben pedig nem válogatnak: ha nem megy az utcai megfélemlítés, következik az anyagi és jogi ellehetetlenítés.
Jócskán megkésett és némi értetlenséget is kiváltott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, amikor a minap bocsánatot kért a többek között kiskorúak sérelmére elkövetett bűnökért, de valami kétségtelenül elindult.
Lemondásával politikai jellegű felelősséget vállalt, de nem ért egyet annak a több mint ezer bírónak és igazságügyi alkalmazottnak a véleményével, aki tiltakozik az Igazságügyi Minisztériummal megkötött alku miatt. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács volt elnöke szerint annak tartalmában semmi olyan nincs, ami sértené a bírói függetlenséget. Úgy érzi, lejáratási kísérletek célpontja is volt, ilyen volt a festményügy is. Interjú függetlenségről, alkukról és tanulságokról.
A magyar kormány 2017 óta dolgozik azon, hogy a világ három fontos és kellően zavaros térségében befolyásra tegyen szert. Ennek a szisztematikus munkának, valamint az erre elköltött közpénzmilliárdoknak köszönhető, hogy felmerült a miniszterelnök szerepe a bukott szír elnök, Bassár el-Aszad kimenekítésében.
A politika még akkor sem tudja egykönnyen befolyásolni a közösségi média fogyasztóit, ha egy platform tulajdonosa egyértelműen elkötelezett valamelyik irányban – állítja Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Támadás a magyar bírói függetlenség ellen. Az új médiaháború és a trollgyárak, amelyekre Orbán Viktor is felfigyelt. A magyar művészettörténész, akire lesújtott a kormány bosszúja és Matolcsy jegybanki öröksége. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
