Hilbert Edit volt OBT-elnök: Nem egy lehajtott fejű, hanem egy megtört gerincű OBT-t látok

• Majdnem két hónapja, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) megszavazta annak a négyoldalú megállapodásnak az aláírását, amely a bírók és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelését reformok elfogadásához kötötte.
• A történtek nem csak a bírói karban vezettek nyílt tiltakozáshoz, már az OBT tagjai is megosztottak a kérdésben. December elején a róla szóló bizalmatlansági szavazás előtt lemondott Szabó Péter, a megállapodást aláíró elnök.
• A tiltakozók félelmei beigazolódtak, amikor a kormány a kértnél jóval kisebb mértékben emelte a bírók és az igazságügyi alkalmazottak bérét, és véleményezés nélkül tolt át az Országgyűlésen az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosításokat.
• Felháborodásának hangot adva az OBT nemcsak közleményben ment neki az Igazságügyi Minisztériumnak (IM), hanem szerdai ülésén napirendre is veszi a négyoldalú megállapodás érvénytelenítését.
• De van-e erre egyáltalán lehetősége és hogyan jutott el idáig az éppen egy éve, a bírák által megválasztott testület?
• Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék egykori elnöke, aki 2018-ban, Handó Tünde Országos Bírói Hivatal-elnöksége idején vezette a testületet, úgy véli, az OBT magának okozta a bajt, és le kellene vonnia a megfelelő konzekvenciákat.

Néhányan megdöbbentek, amikor az Országos Bírói Tanács (OBT) megszavazta az Igazságügyi Minisztériummal kötött megállapodást. Mások szerint viszont az OBT tagjait a bírák választották, így a szervezet tudhatta volna, mire számítsanak. Kinek van igaza?

A jelenlegi OBT-t megválasztó küldöttgyűlés gyanakvásra okot adóan volt üzenetértékű. Korábban első körben általában a tagok egyharmada jutott be a testületbe, ők voltak a kiemelkedően ismert vagy elismert bírák. Ezután megindult a lobbi a többi székért, és jellemzően éjfélbe nyúlóan állt fel a teljes tanács. Erre most nem volt szükség. Mind a 14 tagot az első körben sikerült megválasztani, ami számomra egy, már a választás előtt megkötött megállapodást sejtetett.

Kritikaként jelent meg az is, hogy nagyon kevés bíró került be az OBT-be a központi régióból. Ennek mi a jelentősége?

A bírák 45 százaléka a központi régióban ítélkezik, ehhez képest innen csak ketten – ugyanannyian, mint a Debreceni Járásbíróságról – kerültek be a 14 megválasztott tag közé. Az általam vezetett OBT-ben ez a szám hat volt, ami arányos képviseletnek számít. Ez azért fontos, mert az ügyek nagy része a központi régióban jelenik meg, így lényeges, hogy az OBT mennyire ismeri a központi régióban egyes bírósági szinteken jelentkező igazgatási problémákat, lesz-e, aki megfelelően képviseli azt.

Az új OBT működésének első hónapjaiban még semmi nem utalt a későbbi botrányokra?