A Habony-művek machinációi Grúziától Amerikáig: felforgatás, befolyás és anyagi haszonszerzés a cél

Furcsa fordulatot vett a magyar kormány külpolitikai orientációja Grúziában: manapság a kormányfő tanácsadójának, Habony Árpádnak a praktikái éppen azokkal szemben segítik a hatalmon lévőket a kaukázusi államban, akiket a 2010-es évek elején még a lelki társainak tartott Orbán Viktor. 2012-ben ugyanis a magyar kormányfő még csodálattal beszélt a grúz kézben lévő ottani bankrendszerről, amikor az országát Nyugat-barát pályára állító akkori elnökkel, Miheil Szaakasvilivel együtt részt vett Kutaiszi repülőterének felavatásán.

Aztán eltelt pár év, és az Orbán-adminisztráció már Szaakasvili ellenlábasának, egy oroszbarát oligarchának, Bidzina Ivanisvilinek az oldalán tűnt fel, akinek a pártja, a Grúz Álom 2024. októberi győzelme után Orbán az uniós vezetők rosszallása ellenére lóhalálában szaladt ki gratulálni Tbiliszibe azzal a felkiáltással, hogy „önök szintén a béke oldalán állnak”. Ez a kijelentése éppen úgy álságos volt, mint az a mondata, hogy a választási kampány idején azért nem ment Grúziába, mert úgy tűnt volna, mintha beavatkozna a helyiek döntésébe. Hiszen a grúziai „álompárt” kampányát a 2024-es Valentin-nap környéki kiruccanása óta több felvonásban Habony Árpád, a kormányfő kampánystratégája vezényelte.

Ivanisvili ugyanazon az amerikai szankciós listán szerepel, amelyre az idén a magyar Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal neve is felkerült. A grúz sajtó értesülése szerint tavaly Orbánék megpróbáltak közvetíteni, hogy Ivanisvilit tisztára mossák, ám ottani vélekedések szerint ez most, miután magyar kormányzati szereplő is amerikai büntetőintézkedés alá került, teljességgel ellehetetlenült. Mindenesetre Orbán 2012-es és 2024-es grúziai látogatása között a hivatalos magyar diplomácia és Habony Árpád – csakúgy, mint a világ számos más államában – Grúziában is mindent megtett a populista-szuverenista erők győzelméért.

A fordulat első jelei 2019 nyarán mutatkoztak meg Magyarország grúziai politikai orientációjában, amikor a Grúz Álom hatalmon lévő vezetői meghívták a magyar külgazdasági és külügyminisztert egy olyan kormányzati konferenciára, amelyet évente rendeznek meg az ország európai integrációjáról, és amely keretében Szijjártó Péter felajánlotta a magyar kormány segítségét.