EUrologus | hvg.hu

Keleti zászló, nyugati szél – Drótvágó sorozat, 4. rész.

Ami 1989-ben Magyarországgal és a régióval történt, az leírható úgy is, mint szuperhatalmak küzdelmének végórája: a Szovjetunió elveszítette a hidegháborút, így Kelet-Közép-Európában át kellett adnia a helyét a Nyugatnak. A történet hazai alakítói ugyanakkor nem úgy látták, hogy a Nyugat túlzottan igyekezett volna Magyarországot és szomszédait a keblére ölelni. Eközben Magyarországon is voltak, akik a semlegességet az atlantista opciónál vonzóbbnak tartották. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának negyedik részében a világpolitikai események kerülnek fókuszba.

EU-csúcs: Macron is hajlik már a kompromisszumra a jogállamiság ügyében, csak legyen költségvetés

Brexit, koronavírus-járvány, klímapolitika, nemzetközi konfliktusok és nemzetközi kapcsolatok – ezekről volt szó Brüsszelben, de egyik ügyben sem született semmilyen visszavonhatatlan döntést.

Az EU vezető szervei között sincs egyetértés a jogállamisági feltételekről

Megkezdtek a háromoldalú tárgyalások az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság között az uniós költségvetésekhez kapcsolódó jogállami feltételekről. A parlamenti küldöttség szerint a megbeszélés “konstruktív” volt, ami a valóságban azt jelenti, hogy eredménytelen.

Szijjártó Péter kioktatta az uniós külügyminisztereket az EU alapszerződéséből

Rákerülhet a fehérorosz elnök is az uniós szankciós listára – így döntöttek az EU külügyminiszterei, sőt, a Navalnij-mérgezés kapcsán orosz tisztviselők névsorának összeállításáról is megegyeztek.

A gazdasági átmenet kérdőjelei a rendszerváltás idején – Drótvágó sorozat, 3. rész

Miközben az állami tulajdonláson alapuló tervutasításos rendszer lebontása az 1989 táján végbement átalakulás egyik legfontosabb tényezője volt, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevői sem vették nagyon komolyan a gazdasági kérdéseket. Ma már sokan vallják, hogy a piac áldásos hatásába vetett hit – az akkori nemzetközi közhangulatnak megfelelően – az átmenet első éveiben túlzott volt. Drótvágó sorozat, 3. rész az EUrologustól.

Brexit-tárgyalások Brüsszelből nézve: a remény hal meg utoljára

Minden nappal csökken az esélye annak, hogy a britek rendezett körülmények között hagyják el az uniót. Ha nem lesz megállapodás, akkor olyan szabályok lépnek életbe, amelyek sokkal bonyolultabbá és drágábbá teszik az EU és Nagy-Britannia kapcsolatát. Tulajdonképpen mindenki rosszul jár, kivéve pár bruges-i halászt.

23 millió gyereket fenyeget a szegénység az EU-ban

Az Európai Számvevőszék megvizsgálta, hogy az uniós intézkedéseknek milyen hatása van a gyermekszegénység elleni küzdelemben. Kiderült: tulajdonképpen semmilyen.

Klímavita az Európai Parlamentben: a német autógyáraktól a rénszarvasokig

Az új európai klímarendeletről és az azzal kapcsolatos jogalkotási munkáról vitatkoztak az Európai Parlamentben. Mindennek az alapját az Európai Bizottság által elkészített és benyújtott “green deal” törvénycsomag adja, ehhez képest határozza meg az Európai Parlament a saját pozícióját.

Karanténban az Európai Bizottság elnöke

Vasárnap este tájékoztatták Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy múlt héten kedden, tehát öt nappal korábban egy olyan tárgyaláson vett részt, amelynek egyik résztvevőjének pozitív lett a koronavírustesztje. Ugyanakkor az elnök két nappal ezután valamennyi tagállam vezetőjével találkozott.

A hét embere: Věra Jourová jogállamisági biztos, aki láthatóan Orbán idegeire megy

Az Európai Bizottság biztosa most a tagállamokban a jogállamiság érvényesülését vizsgáló jelentés ismertetésével került rivaldafénybe. A magyar helyzetről Jourová azt mondta, hogy Orbán Viktor beteg demokráciát épít. Orbán Viktor ezért a lemondását követelte. Jourová a magyar kormányfővel is jó viszont ápoló Andrej Babis miniszterelnök pártjában politizál, a Time magazin tavaly a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. Portré.

Az 1989-es tárgyalásos forradalom – Drótvágó sorozat, 2. rész

Magyarország a keleti blokk országainak az élén indult a szabadság határainak felderítésére, és sajátos utat járt be az átalakulás során. A szovjet típusú rendszer hazai ellenzéke már évekkel a szabad választások meghirdetése előtt rivalizáló csoportokra szakadt, és ez éppúgy ősforrása lehet a demokrácia későbbi, fokozatos leépülésének, mint az, hogy a sajátos tárgyalásos jelleget öltő rendszer-átalakításból a társadalom zöme kimaradt. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának második részében a belpolitikai események kerülnek fókuszba.

EU-csúcs: jöhetnek a szankciók a fehérorosz elnökválasztás miatt

Az ülést többször is megszakítva az uniós állam- és kormányfők végül csütörtökön éjfél után döntést hoztak a Fehéroroszországgal kapcsolatos szankciós intézkedésekről. Zöld utat kapott az az elképzelés, hogy mintegy negyven személyt sújtsanak beutazási tilalommal, uniós számlák befagyasztásával. Lukasenka elnök azonban nem lesz a listán.

Orbán az EU-csúcson: hogyan rúgjunk fel uniós megállapodásokat haladó szinten

Újabb érdekes játszmába kezdett a magyar kormány, most éppen a júliusban keservesen kialkudott megállapodást rúgná fel Orbán Viktor. Az időzítés nem véletlen: bár nem szerepel ez a téma az uniós állam- és kormányfők mai és holnapi találkozóján, minden érintett együtt van egy kiadós veszekedéshez.

EU-csúcs Brüsszelben: a napirend unalmas, de a hangulat könnyen feszültté válhat

Bár volna rá igény, de valószínűleg mégsem lesznek szankciók sem Fehéroroszországgal, sem Törökországgal szemben az uniós állam- és kormányfők délután kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján. Kérdés, hogy napirenden kívül a tagállami vezetők beszélnek-e az igazán feszítő problémákról: a következő hétéves költségvetésről, migrációról és jogállamiságról.

Igazságszolgáltatás, sajtó, korrupció – itt sérül Brüsszel szerint a jogállamiság Magyarországon

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentésében a brüsszeli testület aggasztónak nevezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos átalakításokat, és külön kitértek arra, hogy a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A sajtószabadságot pedig több irányból fenyegetik kormányzati lépések.