Igen hosszan, több órán keresztül tárgyaltak az uniós állam- és kormányfők az uniós vakcinabeszerzés körülményeiről. Komoly vita is kialakult, amelyen kiszivárgott hírek szerint a német és az osztrák kancellár szólalkozott össze. A nézeteltérés a BioNTech–Pfizer által pótlólagosan felajánlott 10 millió oltás elosztása körül csúcsosodott ki, Ausztria semmiképpen sem akart kimaradni ezeknek a dózisoknak az elosztásakor, miközben Sebastian Kurz keményen bírálta az Európai Bizottságot. Angela Merkel azonban azt mondta neki, hogy

A szerződéseket a tagállamok írták alá, nem valamiféle ostoba bürokraták!

A vita alapja az volt, hogy Ausztriában az oltásért felelős koordinátor, Clemens Martin Auer korábban nem tájékoztatta a kormányt a plusz beszerzési lehetőségről, amikor ez kiderült, Auer felajánlotta a lemondását, ezt a kancellár el is fogadta. Időközben azonban kiderült, hogy Ausztria az oltottság tekintetében az uniós átlag fölött van, vagyis Kurz nem sok támogatót tudott maga mögé állítani a teremben. A 10 millió dózis sorsa nem rendeződött, a tagállami vezetők visszautalták a kérdést az állandó képviselők tanácsához, vagyis az EU-hoz akkreditált nagykövetek fognak az üggyel foglalkozni.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy a tagállamok hangsúlyozták az átláthatóságot és az exportengedély-mechanizmus betartását a szállítások során, a vállalatoknak pedig be kell tartaniuk a szerződéses szállítási határidőket. A járványhelyzet miatt továbbra is fontosnak tartják az utazási korlátozások megtartását, ugyanakkor azt is megerősítették: fenn kell tartani az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke adott egy áttekintést a tagállami vezetőknek arról, hogy alakult eddig a közös vakcinabeszerzés és mire számíthatunk a következő negyedévben. Eszerint eddig a hétvégéig a gyógyszercégek összesen mintegy 88 millió adag oltást szállítanak le, ebből körülbelül 62 milliót fognak beadni. 18,2 millió európai már a második oltását is meg fogja kapni, ez a népesség 4,1 százaléka. Az első negyedévben a következőképpen alakultak a szállítások:

• a BioNTech–Pfizer a vállalt 65 millió helyett 66 milliót szállít,

• a Moderna 10 milliót vállalt és annyit is szállít,

• az AstraZeneca az ígért 120 millió helyett csak 30 milliót szállít.

Ehhez képest a második negyedévben a következőre lehet számítani:

• 200 millió adag a BioNTech-Pfizertől,

• 35 millió a Modernától,

• 180 helyett 70 millió az AstraZenecától és

• 55 millió az egydózisú Johnson & Johnsontól.

Ez azt jelenti, hogy június végéig 305 millió kétdózisú és 55 millió adag egydózisú vakcina lesz csak azokból az oltásokból, amelyeknek már van uniós forgalombahozatali engedélye. Ezekkel 207,5 millió európait lehet teljeskörűen beoltani, amelyhez hozzá kell még számítani az első negyedévben beoltott 44 millió embert. Az eddigi közlések alapján a nyájimmunitáshoz elegendő 70 százalékos átoltottsághoz 255 millió uniós polgárnak kell a védettséget biztosítani.

Ursula von der Leyen megemlítette azt is, hogy az EU-ból 77 millió adag vakcinát szállítottak ki december elejétől a mai napig. Ebből 31 millió a Covax nevű nemzetközi együttműködés keretében indult útnak a szegényebb országoknak. A fennmaradó 46 millió dózis célállomása 33 különböző ország volt, a legnagyobb mértékben, mintegy 21 millió adaggal Nagy-Britannia részesült ebből.

Fontos napirendi pont volt a Törökországgal fenntartott kapcsolatok elemzése. Az EU vezetői megállapodtak a migrációval és kereskedelemmel kapcsolatos EU–török együttműködés „szakaszos, arányos és visszafordítható” újraindításában. Ami a migrációt illeti, a 2016-ban megkötött, 6 milliárd euró értékű szerződés folytatására lehet számítani, legalábbis erre irányuló előkészületeket tesz majd az Európai Bizottság. Az EU-csúcs zárónyilatkozata úgy fogalmaz, hogy – mivel Törökország területén még mindig 4 millió szíriai menekült van – az Európai Unió hozzájárul a térségben lévő szír menekültek életkörülményeinek javításához. Ez azonban nemcsak a török, hanem például a libanoni és jordániai menekülttáborok lakóinak megsegítését is magában foglalja. Ugyancsak feladatul szabták maguknak a tagállamok, hogy dolgozzanak a vámunió korszerűsítésén, amely egyébként egy visszatérő törekvés. A tagállamok azonban fenntartották a jogot maguknak, hogy mindezen munkát felfüggesszék, ha Törökország ismét visszatér a provokatív magatartáshoz, amelynek köszönhetően konfliktusba keveredett Ciprussal és Görögországgal is.

Az uniós vezetők csütörtökön este videokonferenciát tartottak az új amerikai elnökkel, Joe Bidennel. 11 éve nem volt példa hasonló tárgyalásra, amelyet Charles Michel nagyon tartalmasnak nevezett.

Volt alkalmunk azonosítani azokat a témákat, amelyekkel együtt fogunk foglalkozni, kezdve a Covid–19-cel, valamint az oltásokhoz való hozzáférés és az ellátási lánc garantálásának szükségességével

– mondta az Európai Tanács elnöke. Úgy fogalmazott, hogy a felek egyetértettek abban, minden eddiginél nagyobb felelősséggel tartoznak azért, hogy globális stabilitást, jólétet, békét és gyarapodást hagyjanak a jövő generációira. Michel arról is beszélt, hogy a demokráciák alapvetően fontos értékeit ismét támadások fenyegetik, az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak közösen kell megvédeniük a stabilitást jelentő globális biztonságot, a demokráciát és a jogállamiságot, akár külső, akár belső kihívások esetén.