Az elmúlt tíz évben az EU és a tagállamok voltak a legnagyobb támogatók, a válság kezdete óta közel 25 milliárd eurónyi segítséget juttattak el a térségbe. Az adományozók most azt is vállalták, hogy kedvezményes hitel formájában 5,9 milliárd eurót tesznek elérhetővé Szíria számára.

Marck Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese azt mondta, hogy egyre nő a humanitárius segítségre szoruló emberek száma, a támogatásra most nagyobb szükség van, mint valaha. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője azt hangsúlyozta, hogy a szíreknek kell dönteniük hazájuk jövőjéről, nem külső hatalmaknak, de az EU minden eszközt megragad annak érdekében, hogy segítse Szíria népét és az onnan menekülni kényszerült milliókat befogadó országokat.

A konferencián kiemelték, hogy a szíriai menekültek megsegítéséért nagyon sokat tesz Libanon, Jordánia és Törökország is, de hangsúlyozták például Egyiptom és Irak szolidaritásának fontosságát is. Az ENSZ tervei szerint a befolyt összegből 5,5 millió menekültet és további 4,8 millió rászorulót támogatnának az imént említett öt országban, amelyek a menekültek 85 százalékának adnak ideiglenes otthont.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos arról beszélt kedd esti sajtótájékoztatóján, hogy a szíriaiak megsegítésére, illetve a menekültek ellátására fordított összeg ebben az évben 3,6 milliárd euró lesz, jövőre pedig 1,7 milliárd euró.

A konferencián felszólalt Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért felelős magyar biztos is, aki azt mondta, hogy tíz év elteltével a régió állapota tarthatatlan. A legfontosabb üzenet, hogy az EU támogatása nem áll le, sőt, új uniós gazdasági és beruházási terv készül, amely nagyban hozzájárul a Földközi-tenger térségének stabilitásához.

Az elmúlt évtizedben több mint 400 ezer ember veszítette életét a szíriai háborúban. Az országban maradtak is igen nehéz helyzetben vannak, az ENSZ becslése szerint legalább 24 millió ember szorul humanitárius segítségre, hiszen ezen belül mintegy 12 millió embernek nincs élelme sem. Ugyanakkor a hivatalban lévő, Bassar el-Aszad által vezetett kormány nemzetközi szinten elszigetelt, uniós és amerikai szankciók sújtják az országot.