Az uniós tagállamok által a Next Generation EU-n belül elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) 672,5 milliárd euróval támogatja a tagállamok beruházásait és reformjait (2018-as áron). Ebből összesen 312,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás és 360 milliárd euró összegű kölcsön folyósítható. A tagállamoknak elvileg április 30-ig kellett volna leadniuk a pályázatukat, ezt eddig 13 tagállam tette meg. Mielőtt ezeket áttekintenénk, összegezzük azt, amit a magyar tervről tudunk.

A nagy magyar kérdőjel

Jelen pillanatban fogalmunk sincs, hogy áll a magyar terv. A kötelező konzultációt a kormány egy 13 oldalas kivonat alapján folytatta le. Aztán április 13-án felkerült a palyazat.gov.hu-ra egy részletes, 432 oldalas terv, ami a Magyarország által igényelhető vissza nem térítendő támogatásnak és hitelnek megfelelő összeget tartalmaz, közel 5800 milliárd forint értékben. Aztán április 19-én Orbán Viktor elutazott Brüsszelbe Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, innentől kezdve viszont már az volt a hivatalos kommunikáció, hogy Magyaroroszágnak nincs szüksége hitelre, csak vissza nem térítendő támogatásra pályázik, 2500 milliárd forint értékben. Az erre vonatkozó terv azonban még nem készült el, mivel az elérhető tervben foglalt igények között olvasható olyan tétel is, amelyet a kormány hitelből is szeretne fedezni. A pávatáncról itt adtunk áttekintést.

A terveket az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok tanácsa hagyja jóvá, vagyis kifejezetten komoly szerepe van a folyamatban a brüsszeli testületnek. Azt kell megállapítania, hogy a pályázat tartalma találkozik-e a tagállamok által jogszabályban előírt követelményekkel, tartalmi és formai elemekkel. A Bizottság azt is értékelni fogja, hogy a terv a kiadások legalább 37 százalékát éghajlat-politikai célokkal kapcsolatos beruházásokra és reformokra, 20 százalékát pedig a digitális átállásra fordítja-e.

Első részletként a tagállamok ebben az évben a támogatás 13 százalékát kaphatják meg, az első kifizetések nyár végén történhetnek meg.

A portugálok voltak a leggyorsabbak

Minden bizonnyal szimbolikus jelentősége is volt annak, hogy az első nemzeti tervet a soros elnökséget ellátó Portugália kormánya nyújtotta be szűk két héttel ezelőtt. A portugálok 13,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és 2,7 milliárd euró kölcsönre jelentették be az igényüket.

Örömmel jelenthetem, hogy a Bizottság ma hivatalosan is megkapta az első helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, Portugáliáét. Ezzel új szakaszhoz érkeztünk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásában. A Bizottság következő lépésként értékelni fogja a portugál tervet, amelynek középpontjában a reziliencia, az éghajlatváltozás és a digitális átállás áll, és szinte minden kiemelt uniós területen tartalmaz projekteket.

– mondta akkor Ursula von der Leyen.

Német túltervezés, négy görög oszlop, erős francia kezdés

Németország helyreállítási és rugalmassági terve összesen 27,9 milliárd euró összegű intézkedéseket tartalmaz. Ugyanakkor a Németország számára elérhető maximális pénzügyi hozzájárulás 25,6 milliárd euró. Mivel a német terv becsült költsége magasabb, mint Németország által elérhető összeg, az esetleges további összegeket Németország fedezi. A német terv hat politikai prioritás köré épül fel. Ide tartoznak az éghajlatváltozással és az energiaátállással kapcsolatos reform- és beruházási intézkedések, a gazdaság, az infrastruktúra és az oktatás digitalizálása, a társadalmi részvétel, a járványokkal szemben ellenálló egészségügyi rendszer megerősítése, a közigazgatás korszerűsítése és a beruházások előtt álló akadályok csökkentése. A terv projekteket javasol mind a hét európai kiemelt területen. A terv emellett három közös európai érdeket szolgáló fontos projektet tartalmaz, amelyek a hidrogénnel, a felhőalapú infrastruktúrával és szolgáltatásokkal, valamint a mikroelektronikával kapcsolatosak. Görögország az RRF keretében összesen 30,5 milliárd eurót – 17,8 milliárd euró támogatást és 12,7 milliárd euró hitelt – kért. A görög terv négy oszlopra épül: zöld és digitális átállás; foglalkoztatás, készségek és társadalmi kohézió; magánberuházások; valamint gazdasági és intézményi átalakulás. A terv mind a hét kiemelt európai területhez kapcsolódóan javasol beruházásokat és reformokat.

Franciaország az RRF keretében összesen 40,9 milliárd euró támogatást kért. A francia terv három pillére az ellenállóképesség, a zöld és a digitális átalakulás. A zöld technológiákba történő beruházásoknak köszönhetően különös hangsúlyt fektet az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, az energiahatékonyságba és a fenntartható közlekedésbe. A tervben szereplő projektek az RRF teljes, 2026-ig terjedő időtartamát lefedik, de ezek megvalósításának nagy része az első három évben várható. A terv mind a hét európai kiemelt területen tartalmaz programokat.

A legkisebb tagállam 93 millió eurót vár

Szlovákia az RRF keretében összesen 6,6 milliárd euró támogatást kért. A szlovák terv öt fő politikai prioritás köré épül fel. Ezek a zöld gazdaság, az oktatás, a kutatásfejlesztés és az innováció, az egészségügy és a közigazgatás digitalizációja. Ez magában foglalja a zöld beruházásokat támogató intézkedéseket, különösen a megújuló energiaforrások, a közlekedés, az épületek felújítása, az egészségügy, az iskoláztatás és a közigazgatás digitalizálása terén. A tervben szereplő projektek az RRF teljes élettartamát lefedik egészen 2026-ig és mind a hét európai kiemelt területen javasol projekteket.

A Dánia által benyújtott tervben összesen 1,6 milliárd euró támogatás szerepel. A dánok az ellenálló képesség növelése, a zöld és a digitális átalakulás három pillére köré építkeznek, miközben jelentős beruházásokat irányoznak elő az energiahatékonyság, a zöld kutatás és fejlesztés terén, illetve a mezőgazdasági szektorban a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a digitalizálás kapcsán. A terv a hét európai kiemelt terület közül ötben javasol projekteket.

Spanyolország 69,5 milliárd euró támogatást kért az RRF keretében. A spanyol terv négy pillére: zöld átalakulás; digitális átalakulás; társadalmi és területi kohézió és a nemek közötti egyenlőség. Magában foglalja a fenntartható mobilitást, az épületek energiahatékonyságát, a tiszta energiát, a digitális készségeket, a digitális összekapcsolhatóságot, az ipari szektor és a kkv-k támogatását, valamint a szociális lakhatás területén hozott intézkedéseket. A tervben szereplő projektek elsősorban a 2021–2023 közötti időszakra összpontosítanak.

Lettország az RRF keretében összesen 1,8 milliárd euró támogatást igényelt. A lett terv hat részből áll: zöld és digitális átmenet; egészségügyi ellátás; az egyenlőtlenség csökkentése; gazdasági átalakulás és a jogállamiság. A terv magában foglalja az egészségügy, a szociálpolitika, a felsőoktatás és a készségek reformjait, valamint intézkedéseket tartalmaz a fenntartható közlekedés, a megfizethető lakhatás, az épületek és vállalkozások energiahatékonysága, a digitális készségek, a kutatás és az innováció terén.

Luxemburg az RRF keretében összesen 93 millió euró támogatást kért. A luxemburgi terv a kohézió és a társadalmi ellenálló képesség három pillére köré épül: zöld átmenet, digitalizáció, valamint innováció és kormányzás. A terv intézkedéseket tartalmaz a szakképzettség, az egészségügy, a lakhatás, a közlekedés szén-dioxid-mentesítése, a biodiverzitás védelme, az innováció, a közigazgatás digitalizálása, valamint az átlátható és tisztességes gazdaság előmozdítása érdekében. A tervben szereplő projektek az RRF teljes élettartamát lefedik 2026-ig. A terv a hét európai kiemelt terület közül hatban javasol projekteket.

Az olaszok 191,5 milliárd euróra számítanak

Belgium az általa benyújtott tervben összesen 5,9 milliárd euró támogatást kért. A belga terv hat pillér köré épül: éghajlat, fenntarthatóság és innováció; digitális átalakulás; mobilitás; társadalmi és befogadó jelleg; a jövő gazdasága és a termelékenység; és az államháztartás. A tervben szereplő projektek az RRF teljes élettartamát lefedik 2026-ig és mind a hét európai kiemelt területen intézkedéseket javasolnak.

Olaszország méreténél és a járvány miatt elszenvedett károk okán rekordméretű, összesen 191,5 milliárd euró támogatást kért, amely 68,9 milliárd euró támogatásból és 122,6 milliárd euró hitelből áll. Az olasz terv hat terület köré szerveződik: digitalizáció, innováció, versenyképesség és kultúra; zöld forradalom és ökológiai átmenet; infrastruktúra a fenntartható mobilitás érdekében; oktatás és kutatás; kohézió és befogadás; egészség. A terv mind a hét európai kiemelt területen projekteket javasol.

Ausztria helyreállítási és rugalmassági terve összesen 4,5 milliárd euró összegű intézkedéseket tartalmaz. Az osztrák terv négy politikai prioritás köré épül fel. Ide tartoznak a következőkre vonatkozó reform- és beruházási intézkedések: zöld helyreállítás, felújítás, mobilitás, biológiai sokféleség, körforgásos gazdaság és éghajlat-semlegesség; digitális helyreállítás, amely kiterjed a szélessávra, az iskolákra, a közszolgálatra és a vállalkozásokra; tudásalapú helyreállítás, ideértve a kutatást, az újjáélesztést és az átképzést, az oktatást és a stratégiai innovációt; igazságos gyógyulás, amely magában foglalja az egészségügyet, a rugalmas közösségeket, a művészetet és a kultúrát, valamint a reformokat. A tervben szereplő projektek az RRF teljes élettartamát lefedik 2026-ig. A terv projekteket javasol mind a hét európai kiemelt területen.

A benyújtott tervben Szlovénia az RRF keretében összesen 2,5 milliárd euró támogatást kért, amely 1,8 milliárd euró támogatásból és 700 millió euró hitelből áll. A szlovén terv négy kiemelt pillér köré épül: zöld átmenet; digitális átalakulás; intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés; egészség és jólét, ideértve a hosszú távú gondozásba és a szociális lakhatásba történő beruházásokat és reformokat.