Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
Több mint három évvel ezelőtt vezette be az osztrák kormány azt a rendelkezést, amely szerint azok a munkavállalók, amelyeknek a gyermekei más államban élnek, az adott ország árszintjéhez igazított családi juttatásokban részesülhetnek. Ezen adókedvezmények közé tartozik az eltartott gyermek után járó adókedvezmény, a családi bónusz „plusz”, az egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és a tartásdíj után járó adókedvezmény. A rendelkezés január 1-jétől volt hatályos, az Európai Bizottság már január 24-én kötelezettségszegési eljárást indított, amely végül az Európai Bíróságon most zárult le.
Az ügy nagyon sok magyar munkavállalót érintett hátrányosan az alacsonyabb magyar árszint miatt, de ez elmondható másokra is, mivel az Ausztriában munkát vállalók döntő többségében szegényebb országból érkeztek. Az Ausztriában dolgozó, Magyarországról ingázó munkavállalók száma meghaladja a százezret, közülük sokan nevelnek gyereket. Korábbi számítások szerint 40 ezer magyar gyerekről lehet szó.
A bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy az uniós jog tiltja a migráns munkavállalók állampolgárságán alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén. Márpedig a vitatott kiigazítási mechanizmus, amennyiben azt csak abban az esetben alkalmazzák, ha a gyermek lakóhelye Ausztria területén kívül esik, lényegében a migráns munkavállalókat érinti, mivel gyermekeik esetében gyakrabban előfordulhat, hogy más tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.
Következésképpen ez a kiigazítási mechanizmus állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely semmiképpen nem igazolt. Ráadásul emiatt megállapították, hogy Ausztria a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló rendeletet is megsértette.
Az Európai Bíróság ítélete nem jelenti automatikusan azt, hogy a családi juttatások összege automatikusan emelkedik, ahhoz – eleget téve a mostani ítéletnek – az osztrák kormánynak meg kell változtatni a vonatkozó rendelkezést.
Az ügy érdekessége, hogy az Európai Bizottság oldalán több olyan állam is beavatkozott, amelyeknek állampolgárait érintette a hátrányos megkülönböztetés. A magyar kormány azonban nem volt ezek között. Holott Magyarország esetében a hozzáigazítási érték 0,562 volt, vagyis a több tízezer ausztriai magyar munkavállaló az őket megillető összeg közel felétől elesett.
