Spanyolország, Portugália és Franciaország vezetői csütörtökön Brüsszelben aláírtak egy megállapodást, amelyben kijelentették, hogy a Franciaországot az Ibériai-félszigettel összekötő gázvezeték-projekt építését leállítják. Ehelyett ezt a vezetéket egy „zöld energiafolyosó” váltja fel, amely ezt a három országot köti össze az EU szélesebb energiahálózatával. A rendszer több vezetékből áll majd, főleg „megújuló gázokat”, valamint „korlátozott arányban” földgázt szállítanak majd és hatalmas lépést jelentenek a kontinens energiabiztonsága felé.

Belgium, Hollandia, Dánia és Svédország vezetői pedig azt közölték, hogy informális megbeszélést folytatnak a csúcstalálkozó margóján, hogy megvitassák a migrációs helyzetet, amely egyébként nem témája a kétnapos események. Ugyanakkor a megbeszélések középpontjában a balkáni országokon – majd Magyarországon – keresztül vezető, egyre népszerűbb migrációs útvonal áll. Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta erről, hogy a nyugat-balkáni helyzet felveti a kérdést: „mit tehetünk együtt, hogy kordában tartsuk ezeket az áramlásokat?” Mindez persze burkolt bírálatként is felfogható a magyar határőrizet felé.

Ahogy arra az eddigi hírekből is lehetett következtetni, a legnagyobb vita a gázárak letörésének módjával kapcsolatban fog kialakulni. Bár a tagállamok túlnyomó többsége támogatja az ársapka alkalmazását, vannak olyan országok, amelyek ellenzik a piaci folyamatok ilyen módon történő befolyásolását. Például Hollandia, igaz, Mark Rutte kormányfő azt mondta, hogy elvileg nincs kifogása ellene, de szeretne garanciát látni arra nézve, hogy ez nem vezet a kínálat csökkenéséhez.

Gitanas Nauséda litván elnök azt mondta, hogy óvatosan optimista és abban bízik, hogy sikerül kompomisszumot kötni, ami

gyakran az utolsó pillanatban történik meg.

Olaf Scholz német kancellár arra buzdította társait, hogy egyesítsék piaci erejüket a gáz beszerzési árának csökkentése érdekében. Ehhez azonban – érvelt – az EU-nak először „el kell távolítania azokat az akadályokat a versenypolitikában”, amelyek jelenleg megtiltják a vállalatoknak, hogy ilyen vásárlói kartelleket alakítsanak, a közös energiabeszerzés érdekében.

Arra kell rájönnünk, hogy hogyan támogassunk minden országot a gázárak letörésében nem csak anyagi támogatással, hanem az árak világpiaci csökkentésével is

– határozta meg a feladatot Scholz.

A tanácskozásra érkező Orbán Viktor az újságírókat megkerülve lépett az épületbe. Holott a magyar „bombás” plakátok élénk érdeklődést váltottak ki brüsszeli, nemzetközi újságíró körökben.

A csúcstalálkozón először Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hallgatta meg, aztán Eduoard Heger szlovák miniszterelnök számolt be a pozsonyi melegbárnál történt kettős gyilkosságról. Ezt követően kezdődik meg az eszmecsere az orosz–ukrán háború fejleményeiről és az energiaügyről.