A harci helyzetet elemezve Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy Bahmut valószínűleg elesik, de nem ez dönti el a háborút.

Bahmutban és környékén azt látjuk, hogy Oroszország több csapatot, több erőt vonultat fel, és ami Oroszországnak minőségben hiányzik, azt mennyiségben próbálják pótolni

– jelentette ki Soltenberg. Hozzátette, hogy nem zárható ki, hogy a következő napokban az ostromlott és nagyrészt már orosz ellenőrzés alatt álló város elesik, de Stoltenberg szerint

ez nem feltétlenül tükrözi a háború fordulópontját, és csak arra világít rá, hogy nem szabad alábecsülnünk Oroszországot.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a találkozó után azt mondta, hogy a tagállamok között teljes egyetértés van a lőszergyártás felgyorsításában. Ennek három különböző, de egymást kiegészítő szakasza van:

1. Új támogatási csomag az Európai Békekereten belül, amely a már létező vagy megrendelés alatt álló készletek Ukrajnában küldését jelenti, erre 1 milliárd eurót fordítanak.
2. Az Európai Védelmi Ügynökség bevonásával közös uniós beszerzés keretében, 1 milliárd értékben lőszerek gyártása Ukrajna számára.
3. Az EU saját készleteinek jelentős növelése és az előállítási idő csökkentése.

Borrell azt is mondta, hogy az ajtók mindig nyitva vannak a béketárgyalások előtt, de most a lőszergyártásról kell beszélni.

Szeretném a béketárgyalásokat preferálni, de háborús időben vagyunk

– fogalmazott a főképviselő. Ezt erősítette meg Jens Stoltenberg is, aki szerint a jelenlegi fogyasztási ráta a lőszergyártás jelenlegi üteméhez képest nem fenntartható.

Már vannak közös projektjeink a NATO-szövetségesek között, hogy több lőszert biztosítsunk a tüzérségnek, több lőszert a légvédelmi rendszerekhez, valamint jobb infrastruktúrát, raktározást biztosítsunk a lőszerek számára – nyilatkozta újságíróknak a NATO főtitkára. Bár az előbbiek alapján úgy tűnik, hogy az EU- és NATO-tagállamok egységesek a lőszergyártás növelése kapcsán, a magyar honvédelmi minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye ennek némileg ellentmond. Eszerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf felszólalásában ismertette Magyarország változatlan és világos álláspontját arról, hogy sem lőszerrel, sem halált okozó eszközökkel nem járul hozzá a háború folytatásához és eszkalációjához.

Magyarország célja, hogy kimaradjon a háborúból – tette hozzá a tárcavezető. A miniszter elmondta: a találkozó fontos témája volt a védelmi ipar fejlesztése is. Ezzel kapcsolatban aláhúzta, Magyarország arra törekszik, hogy a korábban a baloldali kormányok által leépített védelmi ipar ismét visszaépüljön és az elkövetkező években bekapcsolódjon az európai védelemipari véráramba.