szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága közleményben fejezte ki aggodalmát amiatt, ahogy Magyarország visszaszorítani igyekszik a menedékkérők számát. Egyben felszólította a magyar kormányt, hogy szüntesse be a jogellenes gyakorlatát. A kormány reformokat ígért.

A 46 országot tömörítő Európa Tanács Miniszteri Bizottsága arra kötelezte Magyarországot, hogy következő év júniusáig nyújtson be cselekvési tervet, amelyben részletezi, miként tesz eleget a menekültügyben hozott bírósági ítéleteknek. Úgy találták ugyanis, hogy Magyarország nem hajtja végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának a menedékkérőkkel szembeni bánásmódot érintő döntéseit.

A testület úgy értékeli, hogy Magyarország folyamatosan megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét egyrészt akkor, amikor nem értékeli a kérelmezők egyedi helyzetét, másfelől akkor, amikor hatósági döntés nélkül a rendőrök a határkerítés túloldalára szorítják vissza a migránsokat.

A Magyarországra vonatkozó ideiglenes határozatában – amely a Miniszterek Bizottsága a bonyolultabb, kiemelt figyelmet igénylő helyzetek leküzdését célzó határozati formája – a bizottság „nyomatékosan sürgeti” a magyar hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menekültügyi rendszer reformjára.

Mint kifejtették, a magyar hatóságok ismételten jelezték, hogy folyamatban van a menekültügyi rendszer reformja, ám konkrét intézkedésekről nem érkezett információ, és a kollektív kiutasítások nemcsak folytatódnak, de számuk állítólag „aggasztó ütemben” növekszik. ” Az Országos Rendőrkapitányság adatai szerint 2022-ben 158 565 visszaküldést jelentettek Szerbia irányába, 2023 szeptember közepéig ez a szám már megközelítőleg 66 000 volt.

Amennyiben Magyarország nem ér el kézzelfogható előrelépést 2024 szeptemberéig, a Miniszteri Bizottság „új lépést” tervez annak biztosítására, hogy érvényt szerezzenek a bíróság ítéleteinek.

Nemcsak az Emberi Jogok Európai Bírósága, hanem az EU mellett működő Európai Bíróság is több ítéletében kimondta már, hogy a magyar menekültügyi szabályozás sérti a közösségi jogot. Így történt ez a tranzitzónás rendszerrel, illetve az azt felváltó megoldással, amikor a kérelmezőnek egy nagykövetségen (jellemzően a belgrádin) kellett először az igényét jelezni, és ezt követően döntöttek a magyar hatóságok, hogy a tényleges kérelem beadása érdekében egyáltalán beutazhat-e az érintett Magyarország területére. Több ítélet is kimondta már, hogy Magyarország nem teljesíti kötelezettségét, hogy a menedékkérőnek a határon biztosítsa azt a nemzetközi szerződésekből következő lehetőséget, hogy kérelmet adhasson be.

Mindez nem érinti azt a tényt, hogy Magyarországnak továbbra is joga van ahhoz, hogy kiutasítsa az ország területéről, majd visszaküldje származási országába azokat a személyeket, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre. Vagyis a gazdasági bevándorlók számára nem kell semmiféle védelmet vagy letelepedési jogot biztosítani a magyar hatóságoknak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!