495 igen, 137 nem és 47 tartózkodás mellett megszavazta az újonnan felállt Európai Parlament első döntését, egy Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalást. Úgy tűnik, Orbán Viktor már az első ülésnap előtt magára haragította a testületet. Az elfogadott szöveg elítéli a magyar miniszterelnök közelmúltbeli látogatását is Oroszországban, amely “nem képviseli az EU-t, sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is”.

A képviselők szerint „ennek a jogsértésnek Magyarországra nézve következményeket kell maga után vonnia”.

A magyar miniszterelnök moszkvai látogatása a legtöbb európai parlamenti pártcsaládnál kiverte a biztosítékot, és nem vet túl jó fényt a Fidesz új európai pártszövetségére, a Patriótákra sem.

Az várható volt, hogy a progresszívabb és baloldali pártcsaládok politikusa élesen kritizálják majd a magyar vezetést, és támogatják a mostani állásfoglalást. Iratxe García Pérez, az Európai Szocialisták és Demokraták elnöke szerint

“Néhány napja a hamis Patrióták legláthatóbb feje, Orbán, találkozott Putyinnal hogy befeketítse az EU-t, hogy azt mondja, van egy béke-terve és az orosz terjeszkedést támogassa”

Pérez nem volt egyedül kritikájával, többen kiemelték például, hogy Vlagyimir Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben háborús bűncselekményekért, hogy az EU álláspontja szigorúan az, hogy a háború az orosz fél egyoldalú atrocitása, vagy épp azt, hogy az európai szélsőjobb eddig is gyakran került kellemetlenül közel az orosz propagandához és álhírekhez.

A Patrióták szónoka, Jordan Bardella viszonylag visszafogottan védte szövetségét, elmondva, Ukrajna támogatása túl költséges, rosszat tesz a gazdaságnak és a mezőgazdaságnak, illetve szerinte Ukrajna NATO-csatlakozása a háború eszkalálódásához vezethet. Orbánnal kapcsolatban Bardella úgy fogalmazott

“Nem vádolhatjuk Magyarországot azzal, hogy kárt okozott, amikor csak párbeszédet kezdeményeznek”

A Tisza nem büntetné az országot

A Fidesznek tehát nehéz első napja volt az EP-ben, de nem irigyelhetjük a Tiszát sem. Az újonnan bejutott magyar pártot az állásfoglalás dilemma elé állította. Magyar Péter pártja a kereszténydemokrata Európai Néppárt képviselőcsoportjához csatlakozott, ami ideológiai alapon logikus. Viszont már most látszik, hogy a Tisza egyelőre nehezen találja a néppárti vonalat. Az EPP, sőt még az erősen konzervatív Európai Konzervatívok és Reformisták egy része is támogatta a mostani állásfoglalást, azonban a Tisza végül nem voksolt mellette, hanem tartózkodott.

Magyar Péter Facebook-bejegyzésében kifejtette

“A Tisza Párt elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, de nem támogatja Magyarország megbüntetését Orbán Viktor elhibázott politikája miatt.”

Magyarnak több problémája is volt a mostani döntéssel. Mint írta, a Tisza nem támogatja, hogy a tagállamokat az EU fegyverszállításra, vagy a háború Ukrajna győzelméig tartó folytatására ösztönözze.

A gond az, hogy főleg ez az utolsó pont, Ukrajna győzelemig tartó támogatása, néhány szélsőjobboldali kivételtől eltekintve konszenzusos álláspont az európai politikában, és egy magát középen elképzelő párt számára lényegében politikai egyszeregy.

Magyar jelezte, pártja “a békéhez vezető konkrét lépésekben hisz” kiemelve a 15 millió forintnyi pénz, és egyéb tárgyi adományt, a humanitárius segélyt amit Kijevbe vitt. Azonban az erősen kétséges, hogy a hasonló akciók egyéb politikai kiállás hiányában meggyőzik majd Magyar potenciális szövetségeseit az európai színtéren, ahol néha akár több száz millió eurós stratégiai csomagok is a tárgyalóasztalra kerülnek, amelyekről összetett és gyakran kompromisszumokat igénylő tárgyalást kell folytatni.

A Tiszának a mostaniak alapján a magyar kormány és az EU vitái miatt is főni fog a feje. Magyar a mostani parlamenti állásfoglalás kapcsán azt is sérelmezte, hogy Orbán politikai ténykedésének Magyarország látná kárát.

A Tisza az az egyébként Ukrajnával nem kapcsolatos elképzelést is problémásnak tartja, hogy egyes európai pártok nem hagynák, hogy a Fidesz, és más szélsőjobboldali pártok uniós pozíciókhoz jussanak, Magyar szerint ez antidemokratikus. Ez egy nem kulcsfontosságú parlamenti állásfoglalás esetében még rendben is lenne, de érdemes belegondolni, hogy a Tiszának később például a Magyarországot érintő jogállamisági szankciókról is szavaznia kell majd. Márpedig a jogállamisági eszköztár egy tagállamot tud csak szankcionálni, egyéni politikust vagy pártot nem, így ha a Tisza szeretné, hogy az EU bármit is tegyen a magyar jogállamiság visszaesése ellen, az vélhetően szankciókkal jár majd. Az ellenzők táborában maradni pedig ebben az esetben sem a legbiztonságosabb európai pozíció.

Az új parlamenti ciklus minden esetre úgy tűnik hangos lesz a magyar politikától. Orbán már biztosan az uniós politika perifériáján marad, de Magyar Péter Tiszája még dolgozhat azon, hol találja meg a helyét az uniós politikában. A válasz egyelőre nem egyértelmű, és érdemes lesz figyelni, milyen döntéseket hoz a következő hónapokban a párt, és ezek hogyan viszonyulnak ahhoz, amit az európai szövetségeseik lefektetnek.