A november 5-én megválasztott Donald Trump vezette adminisztráció geopolitikai következményeiről vitáztak az Európai Parlamentben a képviselők. Amerika és Európa több évtizedes bilaterális kooperációja a transzatlanti együttműködés égisze alatt folyik. Legutoljára idén áprilisban ültek össze a jogalkotók Brüsszelben, amikor a fenntartható gazdaság és a kereskedelmi biztonság folyamatait erősítették meg Európa és az USA között. A csúcstalálkozón kiemelt figyelmet kapott a NATO bővítése és Ukrajna támogatása, ahogy ez a mostani plenáris ülésen is forró témának számított. De a gazdasággal kapcsolatban is feszült a helyzet, Trump ígérete szerint a világ összes országából az USÁ-ba érkező termékekre 10-20%-os, a Kínából érkezőkre pedig 60%-os vámok kivetését ígérte – írtuk meg korábbi cikkünkben.

Összecsaptak az álláspontok

Josep Borell, az Európai Unió külső tevékenységeinek koordinálásáért felelős bizottsági alelnök nyitó beszédében úgy fogalmazott Trump megválasztása kapcsán, hogy

résen kell lennünk, de nem kelthetjük azt a benyomást, hogy sóbálvánnyá váltunk és félünk.

Az alelnök kiemelte, hogy mélyen gyökerező szociális és politikai változásokat fognak eredményezni az USA-ban az importvámok, amelyek az európai és kínai gazdaságot is összezavarhatják. Azt vetítette előre, hogy az amerikai piacot túl drágának találó kínai beszállítók eláraszthatják Európát, ezért közös cselekvésre szólította fel a képviselőket az Unió belső piaci erősítéséhez. A katonai és fegyverkezési ipar is kényes témának számít az európai buborékban, ugyanis Borell szerint az USA 25%-kal több katonai támogatást nyújt jelenleg is Ukrajnának, mint az EU, ami komoly problémákat fog okozni, ha Trump valóban kihúzza magát a segélynyújtásból.

Andrzej Halicki, az Európai Néppárt képviselője szerint semmi újat nem hozott az amerikai választások eredménye. Fontosnak tartotta ezzel együtt a transzatlanti szövetség további folytatását és az európai légvédelem megerősítését, valamint a Lengyelország által már elkezdett Keleti Pajzs projekt Európa szintű kiterjesztését. Ez a katonai kezdeményezés Lengyelországot Belarusztól választja el modern légvédelmi és fizikai akadályok bevetésével. A semleges álláspont után azonban sorjáztak a parlamenti képviselők érzelmektől átfűtött kommentjei. A Zöldek pártcsaládból Terry Reintke azzal kezdte felszólalását, hogy

nem örülök Donald Trump megválasztásának, és nem tudok gratulálni sem neki.

A képviselő az emberi jogokat félti Trump vezetésétől és vészjelzésként értékelte Európa szempontjából az amerikai elnök megválasztását. Szerinte az EU-nak ideje a belső piacára koncentrálni és saját iparát megerősítenie a klímaváltozás megállítását szem előtt tartva.

Nicola Procaccini az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládból Trump megválasztását úgy értékelte, hogy semmilyen hatással nem lesz az Unió geopolitikai működésére, csupán „kipukkant az európai buborék” a képviselők körül és képtelenek örülni más államok döntésének – tette hozzá. Szerinte épp ideje volt, hogy végre meghallja valaki azoknak a gazdáknak és kisvállalkozóknak is a hangját, akik a „drogok és migráció” által ellepett városok árnyékában élnek.

A Renew pártcsaládból Valérie Hayer az EU egységére fókuszált felszólalásában, a széttöredezett védelmi piac sürgető fejlesztésére szólította fel a képviselőket. Kommentárja szerint az EU harmadannyit költ fegyverkezésre, mint az USA és a nem összehangolt harckocsiipar következtében 17 féle tankot gyártanak Unió-szerte. A fideszes Gál Kinga a Patrióták Európáért csoportból szívből gratulált Trump győzelméhez, majd azzal indokolta álláspontját, hogy

Donald Trump győzelmével a józan ész kerekedett felül a woke őrületen.

A Szocialisták és Demokraták kiálltak amellett, hogy az EU-nak saját magát kell megvédenie a revizionista külső erőtől, hiszen Trump első elnöksége már rávilágított az együttműködés nehézségeire. Az Európai Baloldal az amerikai elnök szociális intézkedéseit kritizálta és Martin Schirdewan „antidemokratikus uralomnak” nevezte az Egyesült Államok új adminisztrációját. A vita közös nevezőjét Európa védelmének megerősítése jelentette, ugyanakkor az ülés végén Borell továbbra is kiállt amellett, hogy Trump nem fogja támogatni Ukrajnát fegyverrel, ez pedig olyan nem látott következményekkel fenyegeti Európát, amire nem áll még készen.