Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját védelméért – erre hívta fel a figyelmet a csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében António Costa, az Európai Tanács elnöke. Az esemény szervezésében nagy szerepet vállalt a soros lengyel elnökség is, amely a biztonságot helyezte féléves mandátumának középpontjába. Az EU-nak

ellenállóbbá, hatékonyabbá, önállóbbá, valamint megbízhatóbb biztonsági és védelmi szereplővé kell válnia. Ezáltal erősebb transzatlanti partner is lesz majd – többek között a NATO keretében –, teljes mértékben tiszteletben tartva egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikáját, továbbá figyelembe véve az összes tagállam biztonsági és védelmi érdekeit

– tette hozzá Costa. Kiemelte, hogy bár mindig is a tagállamok fognak felelni a saját fegyveres erőikért, de közös érdek, hogy európai szinten szorosabban együttműködjenek “a méretgazdaságosság maximalizálása és a költségek csökkentése, az interoperabilitás garantálása, a stabil és hosszú távú kereslet biztosítása, valamint az átfedések elkerülése érdekében.”

Az EUrologus egy magas rangú diplomatától arról értesült, hogy a

légvédelem, a tengeri védelem, a katonai mobilitás, a kibervédelem és a drónok fejlesztése

azok a területek, amelyeket az EU a következő időszakban prioritásként kíván kezelni. Ugyanakkor az Európai Bizottság számításai szerint mintegy 500 milliárd euróra lenne szükség a megfelelő beruházásokra, miközben az EU mostani hétéves költségvetésében mindössze 8 milliárd áll rendelkezésre ilyen célokra. Vagyis mindenképpen jelentős források bevonására van szükség, az 500 milliárd euró tulajdonképpen a teljes jelenlegi büdzsének a fele.

A tagállamokat szorítja az is, hogy Donald Trump nem elégszik meg azzal, ha a NATO-tag európai országok csak a GDP-jük 2 százalékát költik védelemre. Ezt a célt jelenleg sem teljesíti az országok egy része, de ezen túl is a Trump által célul tűzött 5 százalékot irreálisnak tartják számos fővárosban. Mark Rutte NATO-főtitkár korábban egy európai parlamenti meghallgatáson 3,6-3,7 százalékot tartott reálisnak, de azt is elmondta, hogy ha az USA kivonul Európa védelméből, akkor 7-9 százalékra ugorna a szükséges védelmi kiadások mértéke. A hozzájárulás lehetséges emeléséről a nyári NATO-csúcson várható döntést. A mostani informális csúcson a résztvevők a következő területekre fognak összpontosítani:

• a védelmi képességek fejlesztése;
• finanszírozás, beleértve a magánfinanszírozás mozgósítását, az uniós eszközök és az uniós költségvetés legmegfelelőbb felhasználását, valamint a fontolóra vehető egyéb közös lehetőségeket;
• a partnerségek megerősítése és elmélyítése.

Az egyik markáns álláspontot a fentiekkel kapcsolatban Emmanuel Macron francia elnök képviseli, aki a “Vásárolj európait!” jelszóval azt várná el, hogy a közös védelmi beszerzések során az EU részesítse előnyben az európai gyártókat. Mások azonban attól tartanak, hogy egy ilyen döntés feldühítené Donald Trumpot és még jobban eltávolítaná az EU-t az USA-tól, amely egyébként a legfontosabb katonai szövetségese.

Ezzel összefüggésben a vezetők megbeszélést folytatnak majd a védelmi beruházások növelése, valamint az EU általános gazdasági versenyképességének és kohéziójának megerősítése közötti kapcsolatról is.

Orbán Viktor a találkozó tartalmától némiképp eltérő értelmű posztban jelezte, hogy ő is ott lesz Brüsszelben. Mint Facebook-posztjában írta:

A decemberi EU-csúcs óta nagyot fordult a világ. A mi célunk, hogy Magyarország a változások nyertese legyen. Akkor is, ha ez a brüsszeli bürokratáknak nem tetszik.

Az informális csúcstalálkozó munkaebédjére Mark Rutte NATO-főtitkárt, a munkavacsorára pedig Keir Starmer brit miniszterelnököt is meghívták. Az ilyen jellegű találkozók sajátja, hogy a vezetők nem fogadnak el jogi értékű határozatokat, vagyis a tárgyalás kötetlenebb lehet, mivel nincs döntéskényszer. Azonban rendszeres, hogy nyilatkozatokat, állásfoglalásokat adnak ki, amelyek ugyanúgy politikai iránymutatásokat és elkötelezettségeket tartalmaznak a jövőre nézve.