Ismét meghallgatást tartottak az uniós tagállamok a Magyarországgal szemben folyó hetes cikkely szerinti eljárás keretében. És bár a magyar kormány szerint ez nem téma, a tagállamokat igenis foglalkoztatja az, hogy betöltheti-e az EU soros elnökségét az Orbán-kormány. Van, aki szerint „Európát nem vezethetik homofób, kleptokrata Putyin-pincsik.
A görög Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke, a szociáldemokrata frakció volt tagja arra készül, hogy napokon belül visszatér a munkahelyére, vagyis az uniós törvényhozásba.
Megérkezett Brüsszelbe a magyar kormány jogszabályjavaslata az egyetemi kuratóriumokkal kapcsolatban, amely ismét nem pontosan azt tartalmazza, amit a brüsszeli testület kért.
A magyar külügyminiszter „Brüsszelt” vádolta azzal, hogy károkat okoz az európai gazdaságnak, az Európai Parlamentet pedig a világ legkorruptabb testületének nevezte.
Az Európai Parlament két szakbizottsága hallgatta meg Johannes Hahn költségvetési biztost, aki nagyon borúlátóan látja a magyar pénzek ügyét, bár kincstári optimizmussal bizonyos előrelépésekről is beszámolt. A Fidesz szerint Magyarországot bele akarják kényszeríteni a háborúba, azért nem adnak pénzt.
Brüsszelben az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta idei országspecifikus ajánlásait, amelynek célja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, közelítése. Az EU kilátásait illetően összességében optimisták a Bizottságnál – Magyarországgal kapcsolatban ugyanez nem mondható el. A testület szerint komoly aggodalmakra ad okot a magyar gazdaság helyzete.
Körülbelül kétszáz gazda tüntetett kedden délben Brüsszelben, az Európai Bizottság székháza előtt. A demonstrálók kelet-európai termelők volt, akik Lengyelországból, Szlovákiából, Magyarországról, Romániából és Csehországból érkeztek, a magyar gazdákat mintegy harmincan képviselték. Úgy tűnik, a tiltakozásuk eredményes volt.
Miközben az Európai Bizottság épülete előtt tüntetnek többek között a magyar gazdák is az ukrán gabonadömping miatt, az Európai Bizottság épületében közölték, hogy csak Magyarország nem vonta vissza az ukrán termékekkel szembeni korlátozó intézkedéseket, ami a feltétele az uniós kompenzációnak.
Az EU 2021-2027-re vonatkozó költségvetéséről és a Covid miatt összeállított 750 milliárd eurós helyreállítási csomagról szóló, 2020-as megállapodással az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács egyezségre jutott az új uniós bevételekről. Ilyen lenne például a műanyagokra kivetett adó és egy új digitális díj, amelyet a techóriások fizetnének. Most azonban úgy tűnik, hogy még több pénzre lesz szüksége az EU-nak.
Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője bemutatta harmadik éves összefoglalóját az Európai Bizottság munkájáról. A tanulság: az EU tagállamait csak a válságok ösztönzik kooperációra, és még az ukrajnai háború esetében is lassan mozdultak.
Az elmúlt napokban többször hangoztatott kijelentéseit ismételte meg Szijjártó Péter Brüsszelben, a külügyminiszterek tanácsának szünetében tartott sajtótájékoztatóján. Szijjártó négy uniós folyamat blokkolását erősítette meg, miközben beintett az osztrákoknak is.
Az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország nem csatlakozott ahhoz, hogy nyilvántartást vezessenek az oroszok által okozott károk bizonyítékairól.
Az elmúlt napokban csak meg nem erősített hírek szóltak arról, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt fegyvervásárlások további 500 milliós eurós uniós támogatását, most azonban a külügyminiszter is megerősítette. Kijelentette, hogy nem csak ezt a pénzt, hanem a következő szankciókat is megakadályozza a kormány azért, mert az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listáján szerepelteti Ukrajna.
Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjával tárgyalt Brüsszelben Navracsics Tibor. A megbeszélésen a közalapítványi formában működő egyetemek kuratóriumaival kapcsolatos aggályokról esett szó, csakúgy, mint a miniszter korábbi brüsszeli látogatásain már többször is az elmúlt hónapok során.
Az Európai Unió próbálja nem tétlenül nézni, milyen sokan élnek és dolgoznak még olyan környezetben, ahol ki vannak téve az azbeszt egészségre káros hatásainak. Magyarországon ma is csaknem 2 millió négyzetméternyi épület érintett.
Diplomáciai nagyüzem vár ezen a héten az EU vezetőire. A 46 tagot számláló páneurópai szervezet, az Európa Tanács állam- és kormányfői Reykjavíkban, a világ legfejlettebb nagyhatalmait tömörítő G7-ek Hirosimában találkoznak, Szöulban pedig EU-Dél-Korea-csúcstalálkozót rendeznek.
2023-ban a magyar GDP-növekedés lényegesen elmarad az uniós átlagtól, ugyanakkor az infláció mintegy tíz százalékkal meghaladja a 27-ek átlagos pénzromlásának mértékét. Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése megállapítja: az alacsonyabb energiaárak javítják a növekedési kilátásokat.
Az OTP Bank érdekeinek védelmében szólalt fel Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek informális találkozóján Stockholmban. A magyar tárcavezető azt mondta, hogy amíg az OTP rajta van a háború nemzetközi szponzorainak ukrán listáján, addig Magyarország nem tárgyal a következő szankciós csomagról. Az OTP Bank tételesen cáfolta az ukrán állításokat.
A magyar kormánynak megint nem tetszik az uniós szankciós lista – írja a Politico két brüsszeli diplomatára hivatkozva. Kihúznák például Tatárföld elnökének a nevét, aki az ukrán gyerekek erőszakos áttelepítését segíti és Tatárföldön deportáló táborokat működtet.
A migránsok megerőszakolják az európaiakat, toloncoljuk ki őket Ruandába, az EU migrációs politikája engedékeny és elhibázott, különben az iszlám hatása alá kerülünk – tort ültek a bevándorlásellenesek az EP-ben.
