Az EU pénzügyminiszterei két fontos kérdésről is tárgyaltak Luxemburgban. Az egyik az új gazdasági kormányzásra vonatkozó csomag, amellyel a túlköltekező államokat ellenőriznék jobban, a másik pedig az országspecifikus ajánlások Magyarországra vonatkozó része. Utóbbi kapcsán Magyarország kettős mércét emleget.
Brüsszelben találkoztak a NATO védelmi miniszterei. A kétnapos csúcs első napjának fókusza Ukrajna támogatása és az ehhez szükséges források biztosítása volt. A miniszterek egyetértenek abban, hogy kiemelt a folyamatosan változó ukrán igények kiszolgálása, és a kiképzési programok is fontosak lehetnek Ukrajna ellentámadásának sikerében.
Az Európai Parlament állásfoglalása szerint kémszoftvereket csak olyan országokban lehessen alkalmazni, ahol garantált a jogbiztonság – Magyarország nem tartozik ezek közé.
Történelmi jelentőségű és a világon ezen a téren első szabályozásról szavazott az Európai Parlament a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A javaslat többek között betiltja a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazását a közterületi arcfelismerő rendszerek használata során.
A Nova Kahovka-i gát felrobbantásával, annak humanitárius és környezeti következményeivel foglalkozott az Európai Parlament. A vitában a képviselők nagy része Ukrajna mielőbbi NATO- és EU-csatlakozását sürgette, de volt, aki azt javasolta, hogy nevezzék át az EU-t Ukrán Uniónak. A Fidesz szerint a békével ez a tragédia is elkerülhető lett volna.
Pontosan egy év múlva esedékesek a következő európai parlamenti választások. Vajon megáll a részvétel csökkenése? Mennyire befolyásolja az EU polgárait az ukrán háború? Összeszedtük, amit a jövő júniusi voksolásról tudni érdemes.
Megvétózott egy tagállami tanácsi határozatot a magyar és a lengyel kormány, amely az LMBTI-személyek biztonságával volt kapcsolatos.
Éveken át tartó, nehéz és hosszadalmas tárgyalások után elfogadta az Európai Unió Tanácsa a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformját. A magyar kormánynak rossz hír, hogy némi változtatással, de jóváhagyta a tanács a menekültkvóták rendszerét, és az egységes menekültügyi szabályok bevezetését is.
A magyar egyetemi élet szereplői napi szinten kénytelenek szembesülni azzal, hogy elapadt a felsőoktatás uniós finanszírozása. Arra hivatkoznak, hogy semmi közük a magyar kormány és az EU közötti politikai vitákhoz.
Az Európai Parlament is kialakította az álláspontját a ruhaipari fast fashion üzleti modell visszaszorítása, lehetőség szerint megállítása érdekében. Mindez része az uniós zöld stratégiának, a jelenség azonban világszerte okoz egyre nagyobb környezeti problémát.
Az EU Csalás Elleni Hivatala nyilvánosságra hozta éves jelentését, amiben két negatív listát is vezet Magyarország.
A mai nappal életbe lépett az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát biztosító uniós szabály, amely újabb egy évig tartja fent a kereskedelem könnyítését célzó rendelkezéseket. Magyarország kedvezményekben részesül, bár ennek elérésében nem igazán működik együtt a Bizottsággal.
Egy évvel az európai parlamenti választások előtt az Európai Parlament közzétette legfrissebb Eurobarométer felmérését, amely reprezentatív adatokat tartalmaz valamennyi tagállamból. A magyarok körében nagyon népszerűek az uniós zöldpolitikák.
A rugalmas visszatáplálást és a decentralizációt zászlójára tűző európai villanyáram-szabályozási reform új világot hoz a fogyasztók számára, akik ezzel fokozatosan maguk is termelővé válnának, miközben az árampiaci szolgáltatók szerepe is drasztikusan újraértelmeződik.
Totális vereséget szenvedett a lengyel érvelés Luxemburgban, a lengyel kormány elveszítette azt a pert, amelynek szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak Varsóban. Ráadásul így továbbra sem juthatnak hozzá a 35 milliárd eurós helyreállítási alapjukhoz.
A baloldali politikus az EUrologusnak is eljuttatott közleményében jelentette be, hogy nem kívánja a mandátumát meghosszabbítani, 10 év után elköszön az Európai Parlamenttől.
A tagállamok csütörtöki döntése értelmében az Európai Unió is csatlakozik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményhez (Isztambuli Egyezmény). Hat tagállam – közöttük Magyarország – bár már aláírta a szerződést, de a ratifikálást megtagadta.
Az Európai Parlamentben tovább folytatódik a magyar kormány és ezen keresztül a magyar jogállamiság értékelése. Tavaly ősszel már kimondta az EP, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia. Most pedig megkérdőjelezik, hogy alkalmas lenne a magyar kormány az EU egységét jelképezni, pártatlan elnökségként működni, és újfent elítélik az uniós értékek aláásására irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket.
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta azt az állásfoglalást, amelyben többek között megkérdőjelezik a magyar kormány alkalmasságát az EU soros elnökségére.
Sokadik alkalommal rendeztek vitát a magyar demokráciáról az Európai Parlamentben. A szerda késő délutáni eszmecserének eredményeként csütörtökön egy állásfoglalást fogad majd el az EP, miközben a Fidesz is igyekszik támogatókat gyűjteni.
