Csak magyar kormánypárti újságíróknak tartott "sajtótájékoztatót" Brüsszelben, a külügyminiszterek tanácsának szünetében Szijjártó Péter. A magyar tárcavezető kiosztotta az EU-t, a litván külügyminisztert, a külügyi főképviselőt, az ukránokat, beszólt a brüsszeli lakosoknak, de Oroszországot nem bírálta.
Brüsszelben megkezdődött az uniós külügyminiszterek informális ülése, amelyet eredetileg – a pénteken esedékes védelmi miniszteri találkozóval együtt – Budapesten tartottak volna. A találkozó témája elsősorban az orosz–ukrán háború, a közel-keleti válság, a venezuelai helyzet és várhatóan a magyar kormány bírálata lesz.
Válaszként Izrael, a Gázai övezetben zajló harcok okán egyre súlyosabb sajtószabadság-ellenes tevékenységeivel szemben, hatvan civil szervezet a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) vezetésével az EU-Izrael társulási megállapodás felfüggesztésére szólít.
A mostani kormányinfó tartogatott néhány gyöngyszemet Gulyás Gergelytől, aki sok más téma mellett az EU és a menekültkérdés témakörében is kifejtette a véleményét. A magyar kormánynak az EU-val több fronton is van vitája, de még ezt figyelembe véve is radikális megoldásnak tűnik az a végső nyomásgyakorlási terv, hogy repülőjegyet adnának a menekülteknek Brüsszelbe.
Sportolók honosítására az olimpia előtt szerte Európában voltak példák. A kedvezményes eljárások, kormánydöntések azonban feszültséget is szülnek. Az EUrologus is beszállt az ezzel kapcsolatos európai adatgyűjtésbe.
Több mint egy évtizedes késlekedés után úgy látszik, Brüsszel új lendületet szeretne adni űrgazdasági törekvéseinek. Erre nagy szüksége is lesz, ha komolyan gondolja a technológiai versenyképessége megőrzését, fokozását.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) egy új kockázatértékelésében azt írja, hogy nagy valószínűséggel az EU országaiban több majomhimlő behozott fertőzéses esetet fognak tapasztalni – tájékoztatta az ECDC az EUrologust. Mindez egy nappal azt követően történt, hogy Svédországban azonosították az Afrikában terjedő súlyosabb variáns első esetét.
Az Európai Tanács elnöke önmérsékletre sürgette Peszeskján iráni elnököt és Netanjahu izraeli miniszterelnököt - értesült az EUrologus hivatalos forrásból.
Az egész Európát sújtó szárazság nyomán egyre több térségben kell erdőtűzzel megküzdeni. Az EU két bajban lévő ország tűzoltóinak küldött segítséget.
Az EP-választások után az uniós rivaldafény az európai biztosi jelölésekre kerül át, ennek részeként a magyar kormány újrázásra javasolta Várhelyi Olivér jelenlegi bővítési biztost. Összeszedtünk mindent, amit jelenleg tudni lehet arról, hogy a 27 tagállamban hol kit szeretnének a brüsszeli testületbe delegálni.
A Brexitet levezénylő Konzervatív Párt bukása után a munkáspárti kormány rendezni szeretné viszonyát az EU-val, de sok minden befolyásolja majd, meddig mehet el.
A profitmentes, önkéntes munkára alapozó, jellemzően civilizációtól távoli helyszíneken szervezett „regionális burnök” növekvő számban vonzzák a műanyag szeméthegyekbe, a reklámtemetőkbe és az elüzletiesedett fesztiválokba belefáradt közönséget Európa- és világszerte.
Telefonon beszélt egymással a Lukoil-ügyről Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Szijjártó Péter külügyminiszter - értesült az EUrologus a Bizottság szóvivőjétől.
Már az Európai Bizottság is vizsgálja azt a magyar szabályozást, amely könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat. A magyar hatóságoknak figyelemmel kell lenniük arra a tényre, hogy Oroszország biztonsági kockázatot jelent az EU számára.
Komoly siker az EU számára, hogy megállapodott Belgráddal a nyugat-szerbiai lítiumkincs közös kitermeléséről, mert megszűnhet függősége Kínától. Korábban a környezetvédők meg tudták akadályozni a projekt megvalósítását.
Van egy EP-képviselő, akire a szicíliai maffia kimondta a halálos ítéletet, olyan is akad, akit valószínűleg véletlenül választottak meg, meg olyan is, aki három hónapig várt egy iroda előtt Elon Muskra, hogy megölelhesse. Összeszedtünk hat európai jogalkotót, akik nem nagypolitikai tevékenységükről váltak ismertté.
Számos kötelezettségszegési eljárás elindításáról vagy folytatásáról döntött az Európai Bizottság Magyarországgal szemben, és olyan ügyek is vannak, amelyeket az Európai Bíróság elé utalnak.
Politikai befolyás az ügyészségre, rágalomkampány bírók ellen, korrupciós kockázatok, eltérített állami pénzek, egymást érő uniós vizsgálatok és eljárások – a korábbi évekhez hasonlóan kritikával illette az Európai Bizottság a magyar jogállamiságot.
Az Európai Parlamentben megválasztották a 24 állandó bizottság és albizottság elnökeit és a bizottságonként négy alelnököt. A magyar képviselők három pozícióhoz jutottak, mindhármat a Tisza Párt kapta. A Patrióta- és a Szuverenitás-frakcióval szemben működött a karantén.
A 27 uniós tagállam közül 25 egyöntetűen szembehelyezkedett a magyar kormánnyal Orbán Viktor „békemissziója” és az azt követő retorika kapcsán. Emiatt az EU külügyi főképviselője úgy döntött, hogy Brüsszelbe hívja össze augusztus végére a külügy- és védelmi miniszterek informális ülését, amit hagyományosan mindig az elnökséget adó országban tartanak.
