Az Európai Parlament vitát tartott a Katargate néven elhíresült, az intézményen belüli korrupciós botrányról. A képviselők túlnyomó többsége reformokat, és több átláthatóságot sürgetett, míg a Fidesz szerint a botrány miatt az EU elveszítette minden legitimitását.
Brüsszelben megkezdődött az uniós csúcstalálkozó, amelyet a szokásoktól eltérően egy napra terveztek. Ez a nap azonban meglehetősen hosszúra is nyúlhat.
Egy napos Európai Tanács lesz december 15-én, ahol az EU állam és kormányfői fogják megvitatni az unió legfontosabb kérdéseit. Az biztos, hogy a tagállamok vezetőinek nem lesz könnyű dolga, az orosz-ukrán háború, az energetikai és a gazdasági válság, és néhány váratlan fejlemény, például a nemrég kirobbant korrupciós botrány is előkerülhet a tárgyalásokon.
Az Európai Parlament őszi Eurobarométer felmérése szerint az európaiak nagy többsége támogatja az EU kiállását Ukrajna mellett. Magyarországon is ezek a polgárok vannak többségben, de jóval kisebb arányban.
A gáz árának korlátozásáról döntene az EU, de Magyarország ezt nem akarja, pedig az oroszok is megnyugtatták a magyar külügyminisztert.
Az EU soros elnökségét ellátó cseh kormány hétfőn későn este bejelentette, hogy a Magyarország által blokkolt kérdésekre megoldást találtak, cserébe jóváhagyták a magyar pénzekre vonatkozó megállapodásokat.
Magyarország nem akadályozza meg a 9. szankciós csomagot és – feltételekkel – ahhoz is hozzájárult, hogy kétmiliárd euróval növelje az EU azt az alapot, amelyből eddig az ukránoknak szánt fegyverszállítmányokat finanszírozták. Ezzel párhuzamosan már ma este eldőlhet a magyar uniós források sorsa.
Viharos gyorsasággal készült el, sőt, már a tagállamok is jóváhagyták azt a jogszabály-javaslatot, amelynek révén az EU a magyar blokkolási szándékok ellenére 18 milliárd euró hitelt tud nyújtani Ukrajnának.
Tulajdonképpen nem változtatott a magyar korrupcióellenes intézkedések értékelésén az Európai Bizottság, ez azt jelenti, hogy továbbra is 7,5 millárd euró befagyasztását tartják indokoltnak. Közben az EU gőzerővel dolgozik a magyar vétó kikerülésén az Ukrajnának szánt kölcsön ügyében.
A belga rendőrség pénteken reggel tizennégy különböző brüsszeli helyszínen tartott házkutatást, mert a nyomozás adatai szerint egy Öböl menti ország – sajtóhírek szerint Katar – megpróbálta befolyásolni az uniós döntéshozókat.
Az Európai Unió Tanácsában döntöttek a belső határellenőrzés nélküli schengeni zónához csatlakozásról. Románia és Bulgária egy állam, Ausztria vétója miatt továbbra sem csatlakozhat az övezethez.
Az Európai Bizottság vezető szóvivője szerint csak bűnbakként használja őket a magyar kormány.
Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön továbbította a tagállamoknak az Oroszországgal szembeni újabb, immár kilencedik szankciós csomagra vonatkozó javaslatot. A döntéshez egyhangúság kell, valószínűsíthető, hogy a következő napok történései egy újabb magyar vétóról szólnak.
Ha Magyarország arra kényszeríti az EU-t, hogy kétoldalú alapon nyújtson hitelt Ukrajnának, azzal mindenki rosszabbul jár, mint a közös hitelfelvétellel – ideértve az ukránokat, a tagállamokat, és Magyarországot is. A háttérben meghúzódó fontos szál: Orbán Viktor is részese volt annak a döntésnek, amikor az Európai Bizottságot megbízták, hogy dolgozzanak ki támogatási konstrukciót Ukrajna számára.
A következő napokban folytatódik az EU és a magyar kormány kötélhúzása. Ez derült ki azt követően, hogy a magyar kormány blokkolt egy olyan ügyet, amely szerintük napirenden sem volt.
Nem születik ma döntés sem Magyarország helyreállítási alapjának jóváhagyásáról, sem a jogállamisági eljárás lezárásáról és a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról, sem az Ukrajnának nyújtandó uniós hitelről, sem a globális minimumadóról a pénzügyminiszteri tanácson.
Konszenzussal választották újra az eurózóna tagállamai az ír politikust a monetáris unió pénzügyminiszteri tanácsa elnökének. Az Európai Stabilitási Mechanizmus pedig új elnököt kapott, Pierre Gramegna luxemburgi karrierdiplomata és politikus veterán veszi át a szervezet vezetését.
Ötpontos cselekvési tervet készített az Európai Bizottság a nyugat-balkáni migrációs útvonalon kialakult helyzet kezelésére. Ennek része, hogy a magyar-szerb határon az Europol is besegít majd az embercsempészek elleni küzdelem hatékonyabbá tételébe.
Hiába nyújtotta be a javaslatát az Európai Bizottság a tagállamoknak a magyar helyreállítási terv elfogadásáról és a jogállamisági eljárás lezárásáról, a helyzet változatlanul bizonytalan.
Nem ismétlődtek meg a vasárnapi események Belgiumban: a marokkói futballválogatott győzelme után ezúttal a marokkói közösség több helyen összehangolt akció keretében akadályozta meg, hogy a csapat szurkolói károkat okozzanak és a rendőrökre támadjanak.
Kérik, hogy a közízlés érdekében vonuljon vissza a közélettől.
„Na, ez az, amit nem akarunk itthon!” – ennyit kommentelt Orbán Viktor Szentkirályi Alexandrának, aki amúgy maga is jelen volt a színes rendezvényen.
Az ex-tiszás Farkas Dezső a rendszerváltást akarja segíteni új politikai kezdeményezésével, az Irány Párttal.
Paul Fox szerint a magyar kormány olyan határhoz érkezett, amit nem akar átlépni.
Több mint 14 ezer szavazat érkezett a győztes Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézményre.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
