Kedden reggel az Európai Bizottság elutalta Ukrajnának a tavaly év végén elfogadott 18 milliárd eurós hitel első részletét, 3 milliárd eurót. Erről Ursula von der Leyen, a testület elnöke beszélt Davosban, a Világgazdasági Fórumon, de ezzel párhuzamosan az Európai Parlament plenáris ülésén is bejelentette Maros Sevcovic bizottsági alelnök.
Januártól Svédország látja el az Európai Tanács féléves elnökségét. Az új elnökség fő prioritásait Ulf Kristersson svéd miniszterelnök ismertette az Európai Parlamentben. A kiemelt célok között Ukrajna támogatása, az EU versenyképességének növelése és a zöld átállás mellett a demokrácia és jogállamiság védelme is helyet kapott, így ez is gyakran lesz az EU asztalán a következő hat hónapban.
A tagállami kormányok eddig teljes egyetértésben döntöttek a szankciókról, ha Magyarország módosítani akar a szankciókon, vagy el akarja törölni azokat, akkor erről a 26 tagállamot kell meggyőznie.
Megvitatta a külföldi szabotázs és dezinformáció elleni védekezéssel kapcsolatos jelentést az Európai Parlament külföldi befolyásolással foglalkozó bizottsága. Az EU-nak sokat kell változtatnia a külföldi országok besorolása, vagy az átláthatatlan és korrupt struktúrák terén, ha biztonságban akarja tudni magát a jövőben.
„Merkel mamához mész? Sajnálom, de nem ma." A jéghegy csúcsának tartják annak a 25 ezer embernek az esetét, akiket valamelyik európai határon toloncoltak vissza jogellenesen a hatóságok. Ezek az emberek a legkülönbözőbb bántalmazásoknak voltak kitéve. A 25 ezer személyes elbeszélés alapján készült gigantikus kiadvány tanúsága szerint a magyar hatóságoknak is sok van a rovásán.
Új vagyonnyilatkozat, belépők ellenőrzése, minden találkozó bejelentése – többek között ilyen intézkedésekkel szeretne válaszolni a Katargate-ügyre az Európai Parlament.
Az Európai Bizottság szerint le van írva a jogszabályokban, hogy mit kell tennie a magyar kormánynak annak érdekben, hogy a pénzügyi szankciókat feloldják. Brüsszelben Budapestre várnak.
Jövő héten kezdődik az idei jogalkotói munka az Európai Parlamentben, bár a szakbizottságok egy része már ezen a héten megtartja idei első ülését. Az első döntések egyike az EP-t érintő korrupciós botrányhoz kapcsolódik.
Bár a magyar kormány azt már elintézte, hogy ideiglenesen a magyar diákok ne vehessenek részt az Erasmus-programban, több mint ezer magyar fiatal ingyenes vonatbérletet kapott az EU-tól, amellyel bárhová utazhatnak az Európai Unión belül, illetve a programban részt vesz Izland, Liechtenstein, Norvégia, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország is.
Magyarországgal kapcsolatban orosz és kínai befolyást említi az a dokumentum, amely az EU külföldi hatalmaknak való kiszolgáltatottságát részletezi.
A tagállamok közül utolsóként, néhány nappal a forrásvesztést eredményező határidő bekövetkezte előtt az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodást, amely a következő hétéves költségvetésből közel 22 milliárd eurónyi támogatást tartalmaz. A hét kohéziós alapból álló csomag része az a három alap, amelynek 55 százalékát, 6,3 milliárd eurót az EU felfüggesztett, a korrupciós kockázatok miatt. Azonban a többi összeghez való hozzáférésnek is feltételei vannak.
A Szabad Európa értesülései szerint az Európai Bizottság szerdán jóváhagyja a 21 milliárd euró magyar partnerségi megállapodást és a hét magyar operatív programot.
Egyedül Magyarország szavazott az uniós ársapka ellen, ez azonban nem befolyásolta a döntést. A tagállamok abban bíznak, hogy ez a döntés megóvja a polgárokat az égbe szökő áraktól.
Estére várható a megállapodást az uniós gázársapkáról, a tagállamok jelenleg ennek a szintjéről vitatkoznak. A döntést minősített többséggel hozhatják meg a kormányok, így nem döntő jelentőségű, hogy Magyarország minden formájában ellenzi a felső árkorlátot.
Frusztráció szülte az új európai médiaszabályozás tervét, mondja az Európai Bizottság alelnöke, és kétség sem fér hozzá, hogy az érzés legfőbb forrása a magyar médiahelyzet. Az Orbán-kormány már most harcol Vera Jourová tervezete ellen.
A magyar jogállamisági eljárás lezárásáról, egy kilencedik Oroszország elleni szankciós csomagról, az európai haderőfejlesztési program létrehozásáról és újabb ukrán segélycsomagról szóló döntésekkel térnek haza az EU állam- és kormányfői évzáró csúcstalálkozójukról.
Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján a napirendek jelentős részén már túljutottak. Ugyan még nem hivatalos, de minden bizonnyal elhárult a lengyel blokkolás a globális minimumadóval kapcsolatban, amelyet egy csomagban kezelnek a Magyarországot érintő döntésekkel. Bosznia-Hercegovina pedig hivatalosan is tagjelölt lett.
Az uniós- állam és kormányfők pénteki csúcstalálkozójának első részében a tagállami vezetőkhöz online csatlakozott Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök megköszönte az Ukrajnának nyújtott „nagyszabású és sokrétű” tevékenységet, amellyel lehetővé vált, hogy városokat, falvakat szabadítsanak fel az orosz megszállás alól.
Az Európai Parlament vitát tartott a Katargate néven elhíresült, az intézményen belüli korrupciós botrányról. A képviselők túlnyomó többsége reformokat, és több átláthatóságot sürgetett, míg a Fidesz szerint a botrány miatt az EU elveszítette minden legitimitását.
Brüsszelben megkezdődött az uniós csúcstalálkozó, amelyet a szokásoktól eltérően egy napra terveztek. Ez a nap azonban meglehetősen hosszúra is nyúlhat.
Putyinnak üzent az amerikai elnök a kijevi rakétatámadás után.
A képviselő szerint a rendőr társa letépte a felvarrót, amikor észrevette, hogy fényképezik.
Az ingatlanok között van egy templom, egy plébánia és egy értékes villa is.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
