Néhány nappal ezelőtt 23, a gyermekek jogaival foglalkozó civil és nemzetközi szervezet elindította a #VoteforChildren kampányt. A gyermekjogi szakértők arra szólítják fel az Európai Parlament jövőbeli képviselőit, kötelezzék el magukat amellett, hogy a gyermekjogok bajnokai lesznek, és a következő ciklusban előmozdítják és védik a gyermekek jogait.
Véget ért a külpolitikai témák által dominált tavaszi európai uniós csúcstalálkozó, amelyen újabb Oroszország elleni szankcióról is megállapodtak a vezetők, miközben könnyítettek a tüntető gazdák terhein, és zöld utat adtak a bosnyákok és az ukránok uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez.
Különleges kiállítás nyílik március 26-án a Három Hét Galériában: Marta Szirko ukrán fotóművész az Ukrajnát megtámadó orosz hadsereggel vívott ütközetekben megsebesült ukrán katonákról készített fotóit mutatják be. A kiállítás a Budapest FotóFesztivál 2024 hivatalos programjának része.
Miközben Magyarország az ukrán mezőgazdasági termékekre teljes behozatali tilalmat tart fent -– vállalva az uniós kötelezettségszegési eljárás kockázatát –, az Európai Bíróság az orosz gabonára nézve javasolt olyan mértékű vámokat, amelyek ellehetetlenítik ezeknek a termékeknek az értékesítését az uniós piacon.
Egyelőre nincs döntés arról, hogyan lehetne fegyvert vásárolnia lefoglalt orosz bankbetétek extraprofitjából, az uniós vezetők azonban egyetértettek az európai védelmi ipar felpörgetésében.
Az ukrán elnök az uniós vezetőkön számon kérte, hogy míg egyesek blokkolják az ukrán mezőgazdasági termékeket, mások Oroszországgal kereskednek és vásárolnak például gabonát.
Az EU vezetőinek ma délután kezdődött csúcstalálkozóján a főszerep kivételesen nem a belső ügyeké vagy a gazdasági kérdéseké.
Néhány nappal azt követően, hogy a magyar miniszterelnök keresztes hadjáratot hirdetett a belga főváros ellen, Orbán Viktor már nem akart kezet csókolni a lett kormányfőnek, és jót poénkodott Macronnal és Schulzcal. Előtte azonban megvédte az orosz atomot.
Két napos uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben. Az állam- és kormányfők elsősorban külpolitikai kérdések szerepelnek. Lehet arra számítani, hogy egyes kérdésekben a magyar álláspont eltér majd a többségitől, de minden bizonnyal az elmúlt hónapokhoz hasonló vétóhelyzet nem fog kialakulni. Arra viszont számítani kell, hogy Orbán Viktor érvelése, megközelítései már a soron következő magyar uniós elnökség szempontjából is értelmezendők.
Az Európai Bizottság elfogadta azt a dokumentumot, amelynek részletei már kiszivárogtak a sajtónak, és a tagállami vétójog lehetséges korlátozásával is kapcsolatos. Ez azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az EU-nak milyen belső reformokat kell végrehajtania arra az esetre készülve, ha bővülne a tagok száma.
Az Európa-ügyi miniszterek az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken tartandó csúcstalálkozóját készítették elő Brüsszelben, ennek megfelelően állították össze a napirendet is. A magyar álláspont szerint nem világos, hogy az EU mit akar Ukrajnában.
Az Európai Parlament végleg rábólintott arra az új jogszabályra, amelyet az EU-s országokban működő média függetlenségének védelmére szántak. Majdhogynem triviális normákat foglalt írásba, azokat is főként ajánlásokként, de úgy tűnik, a magyar kormánynak már ez is több a soknál.
Tucatnyi jelölt van már az Európai Bizottság következő elnöki posztjára, bár nem minden jelöltnek ismerjük a nevét, csak azt tudjuk, hogy egy adott politikai formáció jelölni fog valakit. Az eddig ismert jelöltek közül azonban csak egynek van komoly esélye: Ursula von der Leyennek. Van olyan jelölt is, akinek nem a pártjának alacsony támogatottsága miatt nem jöhet számításba, hanem azért, mert el van tiltva az efféle megbízatásoktól. Az EUrologus összeszedte a szóba jöhető jelölteket.
Az Európai Parlament jóváhagyta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. A képviselők 523 szavazattal, 46 ellenszavazattal és 49 tartózkodás mellett fogadták el a tagállamokkal már egyeztetett szöveget.
Összességében inkább politikai, mint jogi szempontból értelmezhető, hogy az Európai Parlament be akarja perelni az Európai Bizottságot. Az ok természetesen Magyarország és a részben felszabadított források. Az EP Orbán-ügyben nem alkuszik – ezt szeretné mindenki tudomására hozni. Elemzésünk.
Rendkívül hosszas és több fordulatot tartalmazó tárgyalássorozat végén a tagállamok közös álláspontra jutottak a platformmunkások munkakörülményeinek javítására vonatkozó szabályozásról. Az ágazati szakszervezet is komoly eredményként és előrelépésként értékeli a megállapodást. Megfordul a bizonyítási teher: a platformnak kell bizonyítania, hogy a munkavállaló nem alkalmazott.
Kétszáz évnyi semlegesség után Svédország csatlakozott a NATO-hoz. A svéd zászlót hétfőn délben vonták fel a katonai szövetség európai főhadiszállásán, Brüsszelben. Svédország a NATO 32. tagja.
Szexizmus, nőgyűlölet, fizikai és verbális erőszak, egyenlőtlen fizetés, tisztelet hiánya, alulértékelés a szponzorok és a sajtó körében, elnyomó hatalmi struktúrák – csak néhány, ám gyakran elhangzott kifejezés, amelyet egy pódiumbeszélgetésen lehetett hallani az Európai Parlamentben. A téma: Nők a sportban.
Óriási hendikeppel indulnak azok a nők, akik vezető szerepre pályáznak a közéletben vagy az üzleti világban Magyarországon. Pedig nem csak a demokrácia, hanem a gazdasági növekedés szempontjából is igazolható előnyökkel járna, ha több nő lenne jelen a legmagasabb szinteken.
Az Európai Parlament szakbizottsága úgy döntött, hogy további egy évre felfüggesztik a vámokat és kvótákat az EU-ba irányuló ukrán mezőgazdasági termékekre, és szintén egy évvel hosszabbítják meg a Moldovára vonatkozó kereskedelmi liberalizációs intézkedéseket. Az ukránokra vonatkozó könnyítéssel a Fidesz nem ért egyet.
