Korrupcióellenes csomagot jelentett be az Európai Parlament elnöke
Új vagyonnyilatkozat, belépők ellenőrzése, minden találkozó bejelentése – többek között ilyen intézkedésekkel szeretne válaszolni a Katargate-ügyre az Európai Parlament.
Új vagyonnyilatkozat, belépők ellenőrzése, minden találkozó bejelentése – többek között ilyen intézkedésekkel szeretne válaszolni a Katargate-ügyre az Európai Parlament.
Az Európai Bizottság szerint le van írva a jogszabályokban, hogy mit kell tennie a magyar kormánynak annak érdekben, hogy a pénzügyi szankciókat feloldják. Brüsszelben Budapestre várnak.
Jövő héten kezdődik az idei jogalkotói munka az Európai Parlamentben, bár a szakbizottságok egy része már ezen a héten megtartja idei első ülését. Az első döntések egyike az EP-t érintő korrupciós botrányhoz kapcsolódik.
Bár a magyar kormány azt már elintézte, hogy ideiglenesen a magyar diákok ne vehessenek részt az Erasmus-programban, több mint ezer magyar fiatal ingyenes vonatbérletet kapott az EU-tól, amellyel bárhová utazhatnak az Európai Unión belül, illetve a programban részt vesz Izland, Liechtenstein, Norvégia, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország is.
Magyarországgal kapcsolatban orosz és kínai befolyást említi az a dokumentum, amely az EU külföldi hatalmaknak való kiszolgáltatottságát részletezi.
A tagállamok közül utolsóként, néhány nappal a forrásvesztést eredményező határidő bekövetkezte előtt az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodást, amely a következő hétéves költségvetésből közel 22 milliárd eurónyi támogatást tartalmaz. A hét kohéziós alapból álló csomag része az a három alap, amelynek 55 százalékát, 6,3 milliárd eurót az EU felfüggesztett, a korrupciós kockázatok miatt. Azonban a többi összeghez való hozzáférésnek is feltételei vannak.
A Szabad Európa értesülései szerint az Európai Bizottság szerdán jóváhagyja a 21 milliárd euró magyar partnerségi megállapodást és a hét magyar operatív programot.
Egyedül Magyarország szavazott az uniós ársapka ellen, ez azonban nem befolyásolta a döntést. A tagállamok abban bíznak, hogy ez a döntés megóvja a polgárokat az égbe szökő áraktól.
Estére várható a megállapodást az uniós gázársapkáról, a tagállamok jelenleg ennek a szintjéről vitatkoznak. A döntést minősített többséggel hozhatják meg a kormányok, így nem döntő jelentőségű, hogy Magyarország minden formájában ellenzi a felső árkorlátot.
Frusztráció szülte az új európai médiaszabályozás tervét, mondja az Európai Bizottság alelnöke, és kétség sem fér hozzá, hogy az érzés legfőbb forrása a magyar médiahelyzet. Az Orbán-kormány már most harcol Vera Jourová tervezete ellen.
A magyar jogállamisági eljárás lezárásáról, egy kilencedik Oroszország elleni szankciós csomagról, az európai haderőfejlesztési program létrehozásáról és újabb ukrán segélycsomagról szóló döntésekkel térnek haza az EU állam- és kormányfői évzáró csúcstalálkozójukról.
Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján a napirendek jelentős részén már túljutottak. Ugyan még nem hivatalos, de minden bizonnyal elhárult a lengyel blokkolás a globális minimumadóval kapcsolatban, amelyet egy csomagban kezelnek a Magyarországot érintő döntésekkel. Bosznia-Hercegovina pedig hivatalosan is tagjelölt lett.
Két európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte az európai legfőbb ügyész. Egyikük a Katargate-botrányban érintett volt alelnök, Eva Kaili.
Az uniós- állam és kormányfők pénteki csúcstalálkozójának első részében a tagállami vezetőkhöz online csatlakozott Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök megköszönte az Ukrajnának nyújtott „nagyszabású és sokrétű” tevékenységet, amellyel lehetővé vált, hogy városokat, falvakat szabadítsanak fel az orosz megszállás alól.
Az Európai Parlament vitát tartott a Katargate néven elhíresült, az intézményen belüli korrupciós botrányról. A képviselők túlnyomó többsége reformokat, és több átláthatóságot sürgetett, míg a Fidesz szerint a botrány miatt az EU elveszítette minden legitimitását.
Brüsszelben megkezdődött az uniós csúcstalálkozó, amelyet a szokásoktól eltérően egy napra terveztek. Ez a nap azonban meglehetősen hosszúra is nyúlhat.
Egy napos Európai Tanács lesz december 15-én, ahol az EU állam és kormányfői fogják megvitatni az unió legfontosabb kérdéseit. Az biztos, hogy a tagállamok vezetőinek nem lesz könnyű dolga, az orosz-ukrán háború, az energetikai és a gazdasági válság, és néhány váratlan fejlemény, például a nemrég kirobbant korrupciós botrány is előkerülhet a tárgyalásokon.
Az Európai Parlament őszi Eurobarométer felmérése szerint az európaiak nagy többsége támogatja az EU kiállását Ukrajna mellett. Magyarországon is ezek a polgárok vannak többségben, de jóval kisebb arányban.
A gáz árának korlátozásáról döntene az EU, de Magyarország ezt nem akarja, pedig az oroszok is megnyugtatták a magyar külügyminisztert.
Az EU soros elnökségét ellátó cseh kormány hétfőn későn este bejelentette, hogy a Magyarország által blokkolt kérdésekre megoldást találtak, cserébe jóváhagyták a magyar pénzekre vonatkozó megállapodásokat.