Nem sok vállalat lenne most szívesen az Uber helyében az Európai Unióban. Nem elég, hogy a céget a munkavállalókat kizsákmányoló üzleti gyakorlata miatt szigorúbban szeretné szabályozni az EU, 2022 nyarán a vállalat etikátlan és agresszív lobbigyakorlatáról is súlyos információk szivárogtak ki. A vádak szerint a cég a 2013-2017-es időszakban nyomásgyakorlással, erőszakos lobbizással és például a munkavállalóival szembeni erőfölényének kihasználásával próbált kedvezőbb jogi környezetet elérni a világ számos országában. Ezért is tartott vitát az Uber-ügy állásáról az Európai Parlament, amely most, a Katargate-botrány árnyékában különösen érzékeny az átláthatatlan lobbistákra.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa a parlamenti vita során biztosította a képviselőket arról, hogy az EU lobbival kapcsolatos szabályozásai, ha azokat megfelelően alkalmazzák, több mint elégségesek az átlátható lobbi tevékenység biztosítására. 2021 óta ugyanis az unióban minden lobbitevékenység egy úgynevezett átláthatósági nyilvántartáson keresztül történik. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég, civil szervezet vagy érdekcsoport az EU-s intézmények képviselőinek bármelyikével találkozik, először egy nyilvánosan elérhető nyilvántartásban kell regisztrálnia. Ezzel együtt a lobbista elfogadja az unió vonatkozó etikai és porcedurális irányelveit, és ahhoz is hozzájárul, hogy a találkozók tartalmát nyilvánosan megosszák a közvéleménnyel. Johansson szerint, ha minden EU-s intézmény “olyan vagy magasabb szinten tartja magát ezekhez a szabályokhoz mint az Európai Bizottság” még az Uberéhez hasonló agresszív lobbizás sem jelenthet problémát.

Sven Simon Európai Néppárti képviselő szerint “képviselőkkel beszélni önmagában nem bűn”, azonban az, ahogyan az Uber lobbizott egyértelműen túlmegy minden elfogadható határon. Ugyanakkor a képviselő valószínűtlennek tartotta, hogy igazak lennének az olyan Uber-aktákban szereplő megfogalmazások, miszerint a cég “jogszabályokat vett”.

A szociáldemokrata Agnes Jongerius a kiszivárgott dokumentumokból azt emelte ki, hogy az Ubernél “az állás szót semmilyen körülmények között nem lehetett leírni”. A képviselő szerint a probléma gyökere az, hogy a platform-gazdaság szereplőinek aránytalan gazdasági ereje van, hogy az akaratukat a munkavállalóikra erőltessék. Ezért is támogatták a képviselők, hogy minél hamarabb lépjen életbe az EU platform-munkavállalókat védő irányelve, amit amúgy az európai intézmények mindegyike támogat. Az irányelv tisztességes bérezést, munkakörülményeket és szociális hozzájárulást garantálna az online platformokon munkát vállalóknak.

Kim van Sparrentak zöld képviselő szerint

“nem szabad bedőlnünk az Uber által hirdetett mítosznak, a munkavállalók igenis lehetnek úgy rugalmasak, hogy közben valódi állásuk van”

A képviselők ezért is sürgették, hogy egy fél éven belül, még a svéd soros elnökség alatt lépjenek életbe az irányelvek.