Az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága elfogadott egy javaslatot a politikai hirdetések átláthatóbbá tételéről az EU-ban. Az új javaslatcsomag könnyen elérhetővé tenné az újságírók és civilek számára, hogy milyen forrásból és mennyit költöttek politikai tartalmú hirdetésekre. Az átláthatósági szabályok nemcsak az európai parlamenti választásokra, hanem minden politikai tartalmú hirdetésre vonatkoznának az EU-n belül, tehát az országgyűlési vagy önkormányzati választások is érintettek.

A közösségi médiában, főként a Facebookon megjelent politikai tartalmú hirdetésekre költött pénz Magyarországon már a 2022-es országgyűlési választás alatt is fontos téma volt, és többen hívták fel a figyelmet az egyenlőtlenségekre a kormány és az ellenzéki oldal között. Az biztos, hogy ugyanígy már nem lehet majd hirdetni a következő választásokon, ha az új EU-s szabályokat elfogadják. A hirdetőknek nem csak azt kell majd közölniük, hogy ki és mennyit fizetett a hirdetésekért, de azt is, honnan származik a pénz, amit erre költöttek. Ráadásul mindez egy nagy, közös európai adatbázisban lesz kereshető az újságírók, civilek és hatóságok számára. A képviselők azt is javasolják, hogy az EU-n kívüli szereplők ne fizethessenek uniós politikai hirdetésekért.

A közösségi oldalak felhasználóit is érintik majd a változások. A javaslat életbelépése után ugyanis csak akkor lehet egy adott felhasználó adatait célzott politikai hirdetések célba juttatására felhasználni, ha ahhoz a személy nyíltan hozzájárult. Ezenkívül úgynevezett mikroadatokat, például anyagi helyzettel, családi állapottal, életkorral vagy vallási hovatartozással kapcsolatos adatokat sem lehet majd felhasználni a politikai hirdetések célzására. A képviselők a kiskorúakat is védenék, az ő adataikat semmilyen körülmények között nem lehetne politikai célra használni. Ez persze nem azt jelenti, hogy mostantól nem kell majd politikai hirdetéseket látnunk kampányidőszakban, de remélhetőleg az új javaslat hatására eltűnnének a profilokról a finomhangolt, folyamatosan ismétlődő kampányhirdetések, amik sokakat zavartak.

Az Európai Bizottság pedig büntetési jogkört is kapna a hirdetések ügyében. Az Európai Parlament képviselői EU-s szintű minimum büntetéseket vezetnének be a komolyabb kihágások esetében, így a tagállamok kormányai nem tudnák felülírni a szabályokat a büntetési tételek minimalizálásával. Az Európai Adatvédelmi Tanácsnak több lehetőséget biztosítanának a képviselők a potenciális szabályszegések kinyomozására.

A javaslat parlamenti jelentéstevője, Sandro Gozi szerint

ha a javaslat életbe lép, remélhetőleg 2023-ban, a választások az EU-ban átláthatóbbak lesznek, és nem válnak sérülékennyé az olyan manipulációkkal szemben, mint például a Cambridge Analytica botrány.

A következő lépés, hogy az Európai Parlament képviselői plenáris ülésen szavaznak a javaslatról, ez február elején várható. Ha itt átmegy az új szabályozás, megkezdődhetnek az egyeztetések a tagállamok kormányaiból álló Tanáccsal is a végleges javaslatról.