Véget ért Brüsszelben az uniós csúcstalálkozó, amelynek során a magyar és a lengyel kormány elérte, hogy hatórás vitát követően két, a migrációval kapcsolatos, általánosságokat tartalmazó bekezdés kikerüljön az elfogadott szövegből. Kiderült: Orbán Viktor csak a Facebookon és a közmédiában keménykedett azzal kapcsolatban, hogy mire költi a pénzt az EU.
A diplomatákat is meglepte a tagállamok közti egyetértés az EU–Kína-kapcsolatok terén. Különösen ha figyelembe vesszük, mekkora tétje a kontinens messze legnagyobb kereskedelmi partnerével, amely ráadásul Oroszország és az Nyugat között egyensúlyoz a trapézon az ukrán háború kérdésében.
A migrációról szóló konklúziót végül Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nevében adták ki, de ennek csak szimbolikus a jelentősége. Orbán Viktor puccskísérletről beszélt.
Új témát dobott be az uniós csúcs előtt a magyar miniszterelnök, aki szerint a csőd felé sodorták az Európai Uniót. Ez természetesen nem igaz, Orbán magyarázatában pedig több pont is erősen megkérdőjelezhető. A kormányfő azonban valószínűleg nem véletlenül hozta elő az unió költségvetési tervének tervezett módosítását, azt ugyanis később akár vétóval való fenyegetésre is használhatja.
Brüsszelben megkezdődött az állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozója, az első nap középpontjában az orosz-ukrán háború és a migráció áll, Orbán Viktor számára pedig a pénz.
Csütörtökön és pénteken zajlik az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója az Európai Tanácsban. A magyar jogállamiság hivatalosan nincs a napirenden, de több olyan kérdés, például a migráció, vagy Ukrajna anyagi támogatása igen, amelyekben a magyar kormány radikális álláspontot képvisel, és támogatását saját ügyének előrehaladásával hozza összefüggésbe.
A természet helyreállítását célzó új uniós környezetvédelmi szabályok erős indulatokat váltottak ki az agrárlobbi és az őket támogató európai pártok, illetve az EU intézményei körében. Mindez komolyan megkérdőjelezheti a közös klímacélok megvalósulását.
Nőtt az európai bebörtönzöttek aránya a Covid-19-zárlat megszüntetését követően – ez derült ki az Európa Tanács éves börtönstatisztikájából.
Luxemburgban üléseznek a EU-külügyminiszterek, ahol Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt fegyverszállítások 500 milliós eurós finanszírozását. Szijjártó Péter elmondta, hamarabb tudott a Prigozsin-lázadás “megoldásáról”, mint ahogy azt az érintettek nyilvánosságra hozták.
Magyarország a világ 77. legkorruptabb állama a Transparency International szerint, a Freedom House pedig részlegesen szabadnak minősítette. Mi áll a számok mögött, hogyan zajlik a mérés? És mennyire vág egybe az eredmény az EU által megfogalmazott kritikákkal? Demokráciát a pénzünkért sorozat, 7. rész.
Az uniós bíróság kimondta, hogy nem felel meg az EU-s jognak az a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni. Magyarország azzal védekezett, hogy a fertőzésveszély miatt döntöttek így, a bíróság szerint azonban ez éppen a fertőzések terjedését segíti.
Olaszország legdélibb szigetére, Lampedusára látogatott az Európai Parlament szabadságjogokért felelős bizottságának delegációja. Lampedusa a Közép-Mediterrán migrációs útvonal frontvonalában van, még a képviselők ottjártakor is mentették a partiőrség tagjai a tengerből a pórul járt menekülteket. Nem csoda tehát, hogy az itt dolgozó szakembereknek bőven voltak javaslatai az EU új migrációs jogszabályával kapcsolatban.
Magyarország azzal zsarolta az EU-t, hogy vétózni fog, ha az ukránok továbbra is a háború szponzoraként emlegetik az OTP-t, végül a vétó elmaradt, és az OTP is a listán van még.
Brüsszelben a 11. szankciós csomagról tárgyalnak a tagállamok nagykövetei. Magyarország továbbra is blokkolja az intézkedéseket, egy fontos szövetségest azonban elveszített.
„Drámaian megváltozott a világ" - kezdte rendkívüli sajtótájékoztatóját kora délután Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A vészjósló kezdet után a folytatás is hasonló volt, Von der Leyen ugyanis pénzt kért a tagállamoktól azért, hogy három fontos területen az EU eleget tudjon tenni a vállalásainak.
Az EU pénzügyminiszterei két fontos kérdésről is tárgyaltak Luxemburgban. Az egyik az új gazdasági kormányzásra vonatkozó csomag, amellyel a túlköltekező államokat ellenőriznék jobban, a másik pedig az országspecifikus ajánlások Magyarországra vonatkozó része. Utóbbi kapcsán Magyarország kettős mércét emleget.
Brüsszelben találkoztak a NATO védelmi miniszterei. A kétnapos csúcs első napjának fókusza Ukrajna támogatása és az ehhez szükséges források biztosítása volt. A miniszterek egyetértenek abban, hogy kiemelt a folyamatosan változó ukrán igények kiszolgálása, és a kiképzési programok is fontosak lehetnek Ukrajna ellentámadásának sikerében.
Az Európai Parlament állásfoglalása szerint kémszoftvereket csak olyan országokban lehessen alkalmazni, ahol garantált a jogbiztonság – Magyarország nem tartozik ezek közé.
Történelmi jelentőségű és a világon ezen a téren első szabályozásról szavazott az Európai Parlament a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A javaslat többek között betiltja a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazását a közterületi arcfelismerő rendszerek használata során.
A Nova Kahovka-i gát felrobbantásával, annak humanitárius és környezeti következményeivel foglalkozott az Európai Parlament. A vitában a képviselők nagy része Ukrajna mielőbbi NATO- és EU-csatlakozását sürgette, de volt, aki azt javasolta, hogy nevezzék át az EU-t Ukrán Uniónak. A Fidesz szerint a békével ez a tragédia is elkerülhető lett volna.
