"Van egy alapvető különbség, mégpedig az, hogy Brüsszel nem támadta meg Magyarországot. Magyarország szuverén módon elhatározta, hogy csatlakozik Európánkhoz. Sokat profitált belőle. Amióta csatlakozott, hasznot húz belőle. És a magyar emberek sokkal jobban élnek, mióta csatlakoztak Európánkhoz. De ez egy szuverén választás"
– mondta múlt pénteken, az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron francia elnök egy Orbán Viktor EU-ellenes kirohanásaira utaló újságírói kérdésre. Macron szerint "ha összekeverjük a szuverén választást a katonai uralmi aktussal, akkor zavart okozunk. Zavart kelteni komoly dolog."
Ezek a kijelentések rámutatnak arra, hogyan gondolkozik egy nyugati vezető, amikor arról van szó, hogy a magyar miniszterelnök az EU-t állítja be a létező rossz dolgok okaként, vagyis mi az, ami “fáj nekik”, és ahol azért elvárnának némi önmérsékletet magyar kollégájuktól. E sorok írójának még évekkel ezelőtt egy uniós biztos – nyilván Orbán kapcsán – azt mondta, mindenki tisztában van azzal, hogy a Brüsszelben tett kijelentések nagy része a hazai közönségnek szól, ahogy fogalmazott: Biztos van odahaza valamilyen problémája, és azt kell itt ellensúlyozni.
De van ennek a jelenségnek egy másik olvasata is, amelyet szintén Macron környezetéből tudhatunk.