Az írek és a csehek is költhetik a helyreállítási forrásokat – a magyarok megint nem kaptak pénzt
Már 18 tagállam számára vált elérhetővé a források lehívása.
Már 18 tagállam számára vált elérhetővé a források lehívása.
Jövő héten hétfőn találkoznak legközelebb az uniós pénzügyminiszterek, hogy újabb két nemzeti helyreállítási tervet jóváhagyjanak. A magyar nincs ezek között. Az Európai Bizottság szeretné lezárni az ügyet szeptember végéig, de ez a magyar kormány hozzállásán múlik.
Így elérik az elővásárlási szerződésben foglalt 300 millió vakcinát, a brüsszeli bíróságon folyó pert pedig lezárják.
Az afganisztáni kivonulás és az azt követő összeomlás, a villámgyors tálib katonai hatalomátvétel arra ösztönzi az európai országokat, hogy saját, önálló katonai alakulatokat hozzanak létre. Erről szólt a védelmi miniszterek csütörtöki informális találkozója a szlovéniai Brdoban.
Az Európai Bíróság Törvényszékének szerdai döntése értelmében az uniós csalásellenes hivatal nem tagadhatja meg az egykor a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott Elios Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás aktáinak kiadását.
A migrációs útvonalak szigorú ellenőrzését, az Afganisztánnal szomszédos államok támogatását, az unió külső határainak megvédését és a rászorulók befogadását vállalták az EU-s belügyminiszterek.
Több mint 250 millió ember élvez védettséget a koronavírussal szemben, de ez még nem elég az Európai Bizottság elnöke szerint.
Megkezdődik az őszi politikai szezon Európában, az biztos: nem esik majd kevesebb szó Magyarországról, sőt. Ismét fontos téma lesz a migráció, napirenden maradnak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések és a megfelelő mértékű uniós minimálbér is.
Még Romániában és Bulgáriában se ilyen alacsony az uniós átlaghoz viszonyított árszínvonal.
Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő úgy látja, az Európai Bizottság e heti levelével csak fokozta az ellentétet a két intézmény között.
Az uniós intézmények viszályának hátterében az uniós források megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmus áll.
Az európai országok a világ legfejlettebb államai tömörítő G7-ek (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada) találkozóján azt szerették volna elérni, hogy az USA, “ameddig szükséges” biztosítsa a kabuli repteret. Biden elnök azonban nem módosított a terveken.
A kék szatyor, tárolódoboz és polcrendszer mellé egy Johnson&Johnson-oltást is be lehet szerezni egy új kampány keretében.
A NATO tovább folytatja a veszélyeztetett személyek kimenekítését Afganisztánból, bár a kabuli repülőtér megközelítése a menekülők számára egyre veszélyesebb. A katona szövetség külügyminiszterei eredményként értékelik, hogy Afganisztán területéről az elmúlt húsz évben nem szerveztek terrortámadást.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselő szerint az, ami Afganisztában történt, katasztrófa az átlagemberek és a nyugati értékek és hitelesség számára is.
Ylva Johansson belügyi uniós biztos nyilatkozatával a magyar kormány is elégedett lehetne, de akkor nem tudna brüsszelezni és migránsozni.
Az EU külügyi főképviselője, a NATO főtitkára és több vezető európai parlamenti politikus is megszólalt a tálib hatalomátvétel kapcsán. Egy afgán újságírónő sírva kérte a sajtótájékoztatón, hogy ne ismerjék el a talibán rezsimet.
Nem a magyar kormány, hanem Ausztria, Németország, Görögország, Hollandia, Belgium, Dánia írt közös levelet az Európai Bizottságnak.
Ám előbb Európai Gyógyszerügynökségnek is engedélyeznie kell a vakcinát.
Brüsszelben bejelentették, hogy eredetileg tervezettnél hamarabb érte el az EU a felnőttek hetven százalékának beoltását és továbbra is elegendő oltóanyag van a kampány folytatásához. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő pedig azt kéri, hogy akiket eddig orosz vagy kínai vakcinával oltottak, harmadikként kapjanak nyugati vakcinát és ezzel uniós oltási igazolást.