Már hétfőn összeült az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) humán gyógyszerek bizottsága, hogy elvégezze a Moderna Covid-vakcinájának értékelését. Ezt azonban nem sikerült eredményesen befejezni, az EMA Eurológushoz eljuttatott közleménye szerint “szakértőink keményen dolgoznak a vállalatnál fennálló kérdések tisztázásán”.
Alapvetően két oka volt annak, hogy tavaly nyárra az európai börtönök nagy részében csökkent a fogvatartottak száma: az egyik az, hogy a járvány miatt sok embert szabadon bocsátottak, a másik pedig, hogy csökkent a bűnözés is. A legnagyobb mértékben Törökországban csökkent a rabok száma, de mindezek ellenére akadt olyan ország is, ahol tovább nőtt a bebörtönzöttek száma.
Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.
Egy felmérés szerint a magyarok 71 százaléka jó dolognak tartaná, ha az Európai Unió nagyobb szerepet vállalna az egészségügy fejlesztésében és működtetésében. Ez a terület ugyanis tagállami feladat, azonban elindult egy folyamat, amelynek eredményeként az EU hatásköre kibővülhet. A kormánypárti szavazók azonban inkább ellenzik ezt a tervet és elégedettek a hazai egészségügy állapotával.
A tagállamok közös állásfoglalása tartalmazta a "gender" és az "LMBTQI" kifejezéseket is, de igazából arról szólt, hogy az EU-nak tiszteletben kell tartania és elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget és fel kell lépni a hátrányos megkülönböztetéssel szemben.
Az Európai Parlament azt szeretné, hogy már hétvégén legyen Brexit-megállapodás, ellenkező esetben nem tudnak idén jóváhagyni semmiféle alkut. Egyelőre azonban az a valószínűbb, hogy semmilyen megegyezés nem lesz, a britek egyszerűen kizuhannak az EU-ból.
Két, a menekültügyet érintő állásfoglalást fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament. Az egyik az úgynevezett dublini rendszer működésével, a másik pedig az illegális bevándorlók visszaküldésével kapcsolatos irányelvről szól. A szavazás után a Fidesz nekitámadt a DK-nak és a Momentumnak.
Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat – mondta ki az Európai bíróság.
Ma este tárgyalják Deutsch Tamás ügyét, miután mintegy 40 képviselő a kizárását kezdeményezte az Európai Néppárt frakciójából. Úgy tűnik, Deutsch maradhat tag, de jogfosztott lesz.
Az Európai Parlamentben ismét elhangzott, hogy már január 1-jétől vizsgálni fogják a gyanús eseteket. A parlamenti állásfoglalás felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezések akkor is alkalmazhatók, ha az alapvető jogok "rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van – vagy hatása lehet – az uniós források kezelésére".
Olyan jogszabályt fogadott el az Európai Parlament, amelytől azt várják, hogy javuljon a csapvíz minősége és csökkenjen a műanyaghulladék mennyisége. Ez azt is jelenti, hogy a kiszolgáltatott társadalmi csoportok könnyebben férnek majd hozzá a vízhez.
Ha lehet, még tovább élesedik a vita az Európai Néppárton belül. Miközben Orbán Viktor már egyfajta nyitott kapcsolatot ajánlott fel, egyre többen vannak amellett, hogy a Fideszt ki kellene zárni. Kezdve Deutsch Tamással, akiről valószínűleg szerdán dönt a Néppárt EP-frakciója.
2030-ra 55 százalékkal csökkenti az Európai Unió az üvegházhatású gázkibocsátását – dőlt el péntek délelőtt azután, hogy az utolsó ellenálló tagállam Lengyelországgal is sikerült megegyezni.
Az unió közös klímacéljai és a hozzájuk rendelt források kapcsán egész éjjel tárgyaltak Brüsszelben a lengyelekkel, mégsem született péntek reggelig megállapodás. Az EU-csúcs második napján még összejöhet.
Személyesen találkoznak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. Számos téma kerül eléjük, jóvá kell hagyniuk a jogállamisági kompromisszumot, dönteni kell az új 2030-as klímacélkitűzésekről és a Törökország elleni szankciókról.
December 31-ével lemondott európai parlamenti mandátumáról Szájer József, a Fidesz politikusa. Az erről szóló döntéséről a mai napon tájékoztatta David Sassolit, a EP elnökét. Lelki terhekre hivatkozik, de a kormányt továbbra is támogatja.
Soha nem látott hévvel esett neki a magyar kormány az Európai Unió vezetőinek, miután kiderült: nem tudja elkerülni, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kössék. Varga Judit kiéheztetésről beszélt a héten, Orbán a migránskártyát húzta elő, és mindenki a magyar vétót emlegeti. De miről beszélnek és kinek van igaza? Az EUrologus rendet vág a nyilatkozatháborúban a csütörtöki EU-csúcs előtt.
Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.
Néhány perccel az után, hogy a néppárti frakció megbüntette, de nem zárta ki Deutsch Tamást, a politikus azt mondta Brüsszelben, hogy az Európai Néppártnak minél hamarabb dönteni kellene a Fidesz párttagságáról.
Rövid időn belül harmadszor kért bocsánatot Deutsch Tamás az Európai Néppárt frakcióvezetőjétől. A képviselő ügye alaposan megosztotta a legnagyobb európai parlamenti képviselőcsoportot.