A járvány utáni új világban központi kérdés lesz, hogy többet ér-e majd valaki, ha rendelkezik oltással. A téma nagyon kényes, de egy egységes európai oltási bizonyítvány közelebb vinne a válaszhoz.
Az európai szociális pillért szeretné megerősíteni az új portugál elnökség, miközben a járvány, az oltási kampány, a helyreállítási csomag, az új költségvetés, az uniós külpolitika és a migráció határozza meg a mindennapokat.
Még ebben a hónapban újabb oltónyag kaphatja meg az uniós gyógyszerügynökség ajánlását – derült ki az EMA tájékoztatóján. Az eddig engedélyezett oltások klinikai vizsgálata széles körű volt, de még mindig maradtak kérdések – ezek azonban nem érintik az oltások biztonságosságát.
Az eddigi 200 millió helyett 400 millió dózis BioNTech-Pfizer koronavírus-vakcinát rendel a huszonhét tagállam, de az opciós lehetőséget is megnövelték 100-ról 200 millióra – közölte péntek reggel az Európai Bizottság elnöke.
A most jóváhagyott Moderna-vakcinából Magyarország is részesedik. Az Európai Bizottság szóvivője Menczer Tamás kritikájára is válaszolt, és szerinte az inkább önkritikának illik be.
Ezzel a BioNTech-Pfizer után a második oltóanyagot is használni lehet az EU-ban.
Már hétfőn összeült az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) humán gyógyszerek bizottsága, hogy elvégezze a Moderna Covid-vakcinájának értékelését. Ezt azonban nem sikerült eredményesen befejezni, az EMA Eurológushoz eljuttatott közleménye szerint “szakértőink keményen dolgoznak a vállalatnál fennálló kérdések tisztázásán”.
Alapvetően két oka volt annak, hogy tavaly nyárra az európai börtönök nagy részében csökkent a fogvatartottak száma: az egyik az, hogy a járvány miatt sok embert szabadon bocsátottak, a másik pedig, hogy csökkent a bűnözés is. A legnagyobb mértékben Törökországban csökkent a rabok száma, de mindezek ellenére akadt olyan ország is, ahol tovább nőtt a bebörtönzöttek száma.
Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.
Egy felmérés szerint a magyarok 71 százaléka jó dolognak tartaná, ha az Európai Unió nagyobb szerepet vállalna az egészségügy fejlesztésében és működtetésében. Ez a terület ugyanis tagállami feladat, azonban elindult egy folyamat, amelynek eredményeként az EU hatásköre kibővülhet. A kormánypárti szavazók azonban inkább ellenzik ezt a tervet és elégedettek a hazai egészségügy állapotával.
A tagállamok közös állásfoglalása tartalmazta a "gender" és az "LMBTQI" kifejezéseket is, de igazából arról szólt, hogy az EU-nak tiszteletben kell tartania és elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget és fel kell lépni a hátrányos megkülönböztetéssel szemben.
Két, a menekültügyet érintő állásfoglalást fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament. Az egyik az úgynevezett dublini rendszer működésével, a másik pedig az illegális bevándorlók visszaküldésével kapcsolatos irányelvről szól. A szavazás után a Fidesz nekitámadt a DK-nak és a Momentumnak.
Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat – mondta ki az Európai bíróság.
Néhány perccel az után, hogy a néppárti frakció megbüntette, de nem zárta ki Deutsch Tamást, a politikus azt mondta Brüsszelben, hogy az Európai Néppártnak minél hamarabb dönteni kellene a Fidesz párttagságáról.
Ma este tárgyalják Deutsch Tamás ügyét, miután mintegy 40 képviselő a kizárását kezdeményezte az Európai Néppárt frakciójából. Úgy tűnik, Deutsch maradhat tag, de jogfosztott lesz.
Az Európai Parlamentben ismét elhangzott, hogy már január 1-jétől vizsgálni fogják a gyanús eseteket. A parlamenti állásfoglalás felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezések akkor is alkalmazhatók, ha az alapvető jogok "rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van – vagy hatása lehet – az uniós források kezelésére".
Rövid időn belül harmadszor kért bocsánatot Deutsch Tamás az Európai Néppárt frakcióvezetőjétől. A képviselő ügye alaposan megosztotta a legnagyobb európai parlamenti képviselőcsoportot.
Ha lehet, még tovább élesedik a vita az Európai Néppárton belül. Miközben Orbán Viktor már egyfajta nyitott kapcsolatot ajánlott fel, egyre többen vannak amellett, hogy a Fideszt ki kellene zárni. Kezdve Deutsch Tamással, akiről valószínűleg szerdán dönt a Néppárt EP-frakciója.