Az Európai Parlamentben egymást érik azok a rendezvények, amelyek az orosz–ukrán háború valamilyen vonatkozását tárják fel, gyakran az ukrán hatóságok, illetve szakértők, uniós tisztségviselők bevonásával. Csütörtökön már beszámoltunk arról, hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve a nők és fiatal lányok, akik közül sokan egyedül utaznak. Két szakbizottság együttes ülésén pedig azzal foglalkozott, hogyan lehetne elején venni az ukrajnai gyermekek illegális örökbefogadását. A veszély valós, mert mint az egyik lengyel EP-képviselő rámutatott, különösen a háború kezdetén a lengyel hatóságok sok gyereket egyszerűen nem vettek nyilvántartásba annak érdekében, hogy gyorsabban haladjanak az ügyintézéssel, vagyis a menekülők átengedésével.

Márciusban az UNICEF arról beszélt, hogy Ukrajnában közel 100 000 gyermek – fele fogyatékos – él intézményi ellátásban és bentlakásos iskolákban, akik az EU-n belül kereshetnek menedéket – emelte ki Dragoş Pîslaru, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság elnöke. Adrian Vázquez Lazara, a Jogi Bizottság elnöke is arra figyelmeztetett, hogy a gyerekek egyik napról a másikra kerültek kiszolgáltatott helyzetbe, az EU-nak pedig arra kell ügyelnie, hogy az ukrán gyerekek Európába érkezése

egy második lehetőség legyen, ne egy második rémálom.

Ugyanakkor a spanyol politikus elmondott egy riasztó esetet: egy busz 30 ukrán gyereket szállított Spanyolországban, a végcél a Kanári-szigetek lett volna, de a hatóságok lekapcsolták a buszt. Azóta sem derült ki, hogy kik, hogyan és milyen céllal szervezték ezt az utat. Mindez rávilágít arra, hogy potenciálisan több százezer gyerek van veszélyben.

Eva Kopacz, az EP gyermekjogi koordinátora egy másik veszélyes fejleményre hívta fel a figyelmet. Az orosz parlament ugyanis az örökbefogadási törvény módosítását készíti elő, hogy felgyorsítsa a kelet-ukrajnai gyermekek örökbefogadását.

Nyomasztó információk vannak a gyermekek Oroszországba irányuló tömeges és kényszermigrációjáról

– tette hozzá a képviselő. Theoni Koufonikolakou, a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózatának elnöke arra panaszkodott, hogy nincs kötelező egységes regisztrációs rendszer a határokon. A szervezetüknek arról van tudomása, hogy már több mint háromezer gyereket kényszerítettek Oroszország felé távozásra.

Aaron Greenberg, az UNICEF gyermekvédelmi tanácsadója ismertette a nemzetközi gyakorlatot, amelynek értelmében egy ilyen válságban a legvégső pillanatig úgy kell tekinteni, hogy a gyermeknek vannak hozzátartozói, ezért nem lehet őket örökbe adni/fogadni és ez vonatkozik az intézeti gyerekekre is. Azt is hozzátette, hogy ezeket a gyerekeket a nemzeti gyermekvédelmi rendszerben kell ellátni abban az országban, ahol tartózkodnak, nem pedig ad hoc megoldások keretében kell gondoskodni róluk.

Egy lengyel szakértő, Anna Krawczak arról beszélt, hogy Lengyelországban olyan megoldásokat keresnek, hogy 4–6 gyermeket tudjanak elhelyezni egy helyen, mert a nagy intézetek nem szolgálják a gyerekek érdekeit, többek között azért, mert sok az erőszak. Beszámolt arról, hogy kényszermegoldásként egy szállodában 72 gyereket szállásoltak el, egy üdülőben pedig több mint 90-et, utóbbi csoportban egészen kicsik, sőt, pár hónapos csecsemők is vannak. Igyekeznek nevelőcsaládokat találni, különösen a 3 év alattiaknak, a lehetséges nevelőszülőknek pedig kulturális gyorstalpalót szerveznek.

Egy képviselő felvetette, hogy Ukrajna a legmagasabb HIV-fertőzöttségű európai ország, ezért biztosítani kell, hogy az ide érkező beteg gyerekek megkapják a szükséges ellátást. Részben ezzel összefüggésben is vélték úgy a bizottságok tagjai, hogy az ukrán gyerekekre is ki kell terjedjen az EU gyermekvédelmi garanciája. Ez azt jelenti, hogy minden rászoruló gyermeknek a következőkben kell részesülniük:

• ingyenes kisgyermekkori nevelés és gondozás,
• ingyenes oktatás,
• ingyenes egészségügyi oktatás és
• tanítási naponként legalább egy ingyenes, egészséges étkezés.

Ezen túlmenően a gyermekek számára biztosítani kell az egészséges táplálkozást és a megfelelő lakhatást.