Ha valakire, hát a magyar külügyminiszterre biztosan nem hat az óriásplakátokkal megtámogatott kormánypropaganda. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozójának szünetében a magyar és a belga tárcavezető részvételével tartottak egy megemlékezést abból az alkalomból, hogy éppen száz éve annak, hogy az első magyar nagykövet, Woracziczky Olivér gróf átadta megbízólevelét a belga külügyminiszternek. Az eseményen Szijjártó Péter azt mondta, hogy amikor Brüsszelt említik Magyarországon, akkor az emberek általában az Európai Unióra és annak intézményeire gondolnak.

Ami rendkívül igazságtalan

– fűzte hozzá. Szerinte ugyanis

amikor azt mondjuk, Brüsszel, akkor erre a gyönyörű országra, a fantasztikus tájra, a gazdag kultúrára, az itt élő elbűvölő emberekre kellene gondolnunk.

A magyar külügyminiszter szerint mint barátok és szövetségesek országára gondolunk, ha Brüszelről van szó. Szintén mondott egy rövid beszédet Sophie Wilmés külügyminiszter, volt belga ügyvezető miniszterelnök, jelenlegi miniszterelnök-helyettes. Megemlékezett a híres gyermekmentő vonatokról, amelyek az első világháború után 20 ezer magyar gyereket szállítottak a nélkülözés elől Belgiumba, illetve arról a több ezer menekültről, akiket a szovjet hadsereg által levert 1956-os forradalmat követően fogadtak be. A belga külügyminiszter beszélt a virágzó belga–magyar kereskedelmi forgalomról, de bírálatot is elrejtett mondandójában.

Az őszinte párbeszéd híve vagyok, mindig kimondom, amit gondolok, különösen, amikor az általunk alapvetőnek tartott ügyekre terelődik a szó, például a közös értékekre, illetve a jogállamiság tiszteletére

-– jelentette ki Sophie Wilmés, hozzátéve, hogy Európát az elvei teszik erőssé.

A protokollesemény után a magyar külügyminiszter – a miniszterek tanácskozása kapcsán – sajtótájékoztatót tartott a Brüsszelbe akkreditált kormánybarát sajtó képviselői számára – ahogy az tavaly július óta történik minden egyes látogatásakor. Elmondta, hogy a „Kelet-Európában kialakult feszültség” kapcsán Magyarország célja és nemzetbiztonsági érdeke a béke megőrzése ezért párbeszédre szólítja fel a világpolitika résztvevőit. Hozzátette, hogy a regionális biztonsági kérdések a mi bőrünkre mennek, ezért

üzengetés, dátummegnevezés, provokálás helyett tárgyalni kell.

Megjegyezte azt is, hogy a magyar kormány nem támogat semmilyen szankciót Bosznia és Hercegovina kapcsán, mert szerint a demokratikusan megválasztott politikusokkal beszélni kell. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a magyar kormánnyal nagyon jó kapcsolatot ápoló Milorad Dodik boszniai szerb vezető az elmúlt hónapokban számos olyan lépést tett, amelyek arra utalnak: a boszniai szerb köztásaság ki szeretne válni az államszövetségből és Szerbiához szeretne csatlakozni. Ezért az Európai Unió szankciós lépéseket készített elő a boszniai szerb vezetőkkel szemben.