A szavazás már az első körben eredményt hozott. Ahhoz, hogy a jelöltből elnök lehessen, a leadott szavazatok abszolút többségre volt szükség. Vagyis 616-ből 309-re. Roberta Metsola 458 vokssal végzett az első helyen, Alice Kuhnke 101, Sira Rego pedig 57 szavazatot kapott.

Kortesbeszédek

Az elnökválasztási folyamat azzal kezdődött, hogy az egyik jelölt visszalépett. Kosma Złotowski, a lengyel kormánypárt politikusa, az Európai Konzervatívok és Demokraták jelöltje közölte, nem indul az elnöki posztért. Így három politikusnő maradt versenyben, akik kortesbeszédben igyekeztek meggyőzni a képviselőket.

Alice Bah Kuhnke svéd zöldpárti jelölt, aki gambiai apától és svéd anyától származik, visszaemlékezett arra, amikor első ízben tízéves korában mondták neki telefonba, hogy neki nincs helye Európában. És ezek a hívások gyakran megismétlődtek, holott Kuhnke itt született, és európainak vallja magát.

A szélsőjobboldali fenyegetések miatti érzés politikai akarattá változott annak érdekében, hogy egyenlőségen és sokszínűségen alapuló Európai Unióért küzdjünk

– jelentette ki. Elképzelései közül kiemelte, hogy támogatni szeretné a szexuális és reproduktív jogok érvényesítéséért küzdő civil szervezeteket. Hozzátette, hogy ki kell állni a szociális igazságosság és a zöld átállás mellett is, ha már a parlament klímavészhelyzetet hirdetett. Kötelezővé tenné a zaklatás elleni tréninget, a parlamentben pedig az átláthatóságért küzdene, hogy ne legyenek zárt ajtó mögötti döntések.

Egy feminista parlamentért fogok küzdeni, amely megvéd bennünket

– mondta végül. A svéd politikust Roberta Metsola, máltai néppárti jelölt követte. Ő arról beszélt, hogy a parlamentet a viták és megbeszélések házává szeretné tenni, mert

az igazsághoz hozzátartozik, hogy meghallgatjuk a másik oldalt.

Úgy gondolja, hogy a politika nem csak a győztesekről és vesztesekről, hanem a szolgáltatásokról szól, és a cél az, hogy az életminőséget javítsuk. Metsola elnökként ki szeretné aknázni a fiatalok erejét és az idősek bölcsességét a megoldások megtalálása érdekében. Küzdeni szeretne a nőkért, és hidat építene az emberek és az európai döntéshozatal közé.

Nyitott, biztonságos, sokszínű parlamentet szeretnék. Büszke leszek, ha ennek a harcnak az élére állhatok

– mondta végül. Őt Sira Rego, a szélsőbaloldali csoport jelöltje követte.

Tisztelt elvtársaim, nagy megtiszteltetés, hogy a baloldalt képviselhetem

– kezdte beszédét a spanyol politikus. Arról beszélt, hogy pártja mindig is a dolgozók érdekeit képviselte, mert a források korlátozottak a világban, és azt kell elérni, hogy ne a kevesek éljenek ezekkel a forrásokkal a többek kárára. Fontosnak nevezte a nők jogai melletti kiállást, szerinte ezen a téren nem lehet hátralépni, mert a nőknek joga van dönteni a saját testükről és joguk van az abortuszhoz.

A szélsőjobb háborút hirdetett az emberi jogok ellen, számukra a kiválasztott kisebbség az, amelyik a mi nyomorunkon meggazdagodik

– foglalta össze politikai hitvallását. Kiemelte, hogy egy szociálisabb, környezetbarátabb és feministább Európában hisz.

Az új elnök életútja

Roberta Metsola ritka születésnapi ajándékot kapott: 43. születésnapján választották meg az Európai Parlament elnökének. Négy fia van, férje Ukko Metsola, finn nemzetiségű. A házaspárhoz kötődik egy különös rekord, ők voltak az elsők, akik 2009-ben úgy indultak EP-választásokon, hogy miközben házasok voltak, két külön ország listáján szerepeltek. Egyiküket sem választották meg, Roberta Metsola azonban 2013-ban már az EP tagja lett, azóta is folyamatosan az uniós törvényhozásban foglal helyet. Végzettségét tekintve jogász, aki az európai politikára és az európai jogra szakosodott. Képviselővé választása előtt is Brüsszelben élt, az EU-hoz akkreditált máltai képviselet attaséja volt. Az utóbbi években tagja volt az EP Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságának (LIBE). Ezen belül 2018 óta tagja a jogállamiságot megfigyelő csoportnak.

Roberta Metsolát 2020 novemberében választották meg az EP első alelnökének, tavaly novemberben pedig őt nevezték meg mint az Európai Néppárt elnökjelöltjét.

Metsola és a Fidesz

Egyetlen tagállam sem veszélyeztetheti a jogállamiságot, ez számunkra elfogadhatatlan

– mondta egy évvel ezelőtt az Európai Parlament plenáris vitáján Roberta Metsola, amikor a Magyarországgal szemben is folyó hetes cikkely szerint eljárásról volt szó. Akkor még a néppárti frakció tagja volt a Fidesz, de egyre többen fordultak szembe Orbán Viktorral a pártcsaládon belül. Metsola még ezt megelőzően is fogalmazott meg kritikákat a menekültkérdéssel kapcsolatban a Fidesszel szemben – szakbizottsági szinten. Amikor még csak terv szintjén létezett, hogy pénzmegvonással is sújthatják azokat a tagállamokat, ahol sérülnek a demokratikus értékek, Metsola kijelentette pártja nevében, hogy a jogállamiság és a kifizetések összekapcsolását fontos és jó dolognak tartja.

A világjárvány kitörésekor Roberta Metsola azon néppárti nemzeti delegációvezetők között volt, akik a magyarországi kormányzati elleni intézkedésekkel szemben szólaltak fel.

Cinikus egy világjárványt a polgári szabadságjogok megszorítására és egy illiberális politikai menetrend előmozdítására használni, miközben az EU-t belpolitikai célokra használva bűnbakként kezelik

– állt abban a levélben, amelyben azt kérik a Néppárt vezetésétől, hogy foglaljanak állást ebben a kérdésben.

Az Európai Parlamentben a félidős tisztújítás a 14 alelnök megválasztásával folytatódik.