A Barátság-Adria vezeték kiépítése azért ütközik horvát ellenállásba, mert sokan tartanak attól, hogy a projekt fenyegetést jelent a horvát tengerpartra és a turizmusra nézve. A horvát gazdasági miniszter szerint eddig csak Szlovákia és Magyarország tett eleget a projekt beindításához szükséges jogi feltételeknek.



Amennyiben a terv megvalósulna, és a csővezeték a jövő év vége táján munkába állna, úgy fokozatosan emelni lehetne a jelenlegi évi 5 millió tonnáról évi 10 millió tonnára a horvátországi Omisalj mélytengeri kikötőbe szállított orosz kőolaj mennyiségét. Az orosz olajmezőket az Adriai-tengerrel összekötő vezeték lehetővé teszi a kőolaj kivitelének növelését és a tervben Oroszország, Belorusszija, Ukrajna, Szlovákia, Horvátország és Magyarország venne részt.



Ukrajna a múlt héten nem ratifikálta a tervet, mivel inkább az Ogyessza-Brody, vagyis a Fekete-tengert a lengyel határon lévő Brody-val összekötő vezeték felépítésében érdekelt. Ennek révén kíván függetlenedni kíván az orosz olajszállításoktól. Ukrajna azonban jelezte, hogy még nem hozott végleges döntést a kérdésben. Az Ogyessza-Brody vezeték kiépítésében erősen érdekelt az Egyesült Államok és az Európai Unió is, mivel ezzel lehetővé válna a Kaszpi-tenger menti olaj nyugati kivitelének növelése. (MTI)