Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az EU-bizottságnak a burjánzó költségvetési deficit lefaragására irányuló követelései ellenére Gyurcsány Ferenc elutasítja az infrastrukturális beruházások vagy a szociális kiadások lefaragását - írta a szerdai Financial Times, amely interjút közölt a magyar miniszterelnökkel.
A brit üzleti napilap felidézte, hogy Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztos a múlt héten kilátásba helyezte a Magyarországnak szánt fejlesztési finanszírozások esetleges visszatartását, ha a magyar kormány nem teljesíti a költségvetési célokat.
A Financial Times szerint Almunia fenyegetése "láthatólag meghökkentette" a magyar miniszterelnököt, aki az interjúban azt mondta: ez méltánytalan eljárás lenne Magyarországgal szemben, amely nem tagja az euróövezetnek.
Ugyanerről Kóka János gazdasági miniszter a brit lapnak azt mondta: Brüsszel "teljesen rossz vágányra kerülne", ha a Magyarországnak szóló átutalások leállításáról gondolkodna, mert "mi ezekből autópályákat, repülőtereket... építünk".
Kóka János "éles választóvonalat húzott" Magyarország és a magas deficitek miatt bírált többi ország között, mondván: a magyar gazdaság növekszik, és versenyképesebb, a maastrichti feltételrendszert szintén nem teljesítő más országok - Franciaország, Németország, Olaszország - pedig "egyáltalán nem is növekszenek".
Gyurcsány a szerdai Financial Times idézete szerint azt mondta, hogy "mi a fenét akar tőlünk Európa", amikor a magyarok életszínvonala "sokkal alacsonyabb, mint az európai átlag".
Az újság megjegyzi, hogy Magyarország - jóllehet elhíresült arról, hogy nem teljesíti éves költségvetési hiányterveit - a 2002-es 8,5 százalékról csökkentette a tavalyi 5,4 százalékra a költségvetési hiányt. A további csökkentési folyamat azonban "szeptemberben kisiklott", miután Brüsszel elvetette az autópálya-építési kiadások költségvetésen kívüli kezelését, és ez 3,6 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei magyar deficitcélt.
Gyurcsány Ferenc azt mondta a Financial Timesnak, hogy "e 6,1 százalék eléréséhez nem kell új megszorító intézkedéseket bevezetni".
A londoni üzleti napilap felidézi az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előző nap ismertetett új magyarországi országstratégiáját, amely szerint Magyarország gazdasági instabilitással lesz kénytelen szembenézni a deficit csökkentésének elmaradása esetén.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.