Tavaly előtt és tavaly is három százalék körüli fogyasztás-növekedés volt, az idei évre pedig 3,5 százalékot várunk – mondta Akar. Szerinte az utóbbi két év átlagában 1,3 százalékra tehető a reálkereset-növekedés, s láthatóan erősödött a megtakarítási hajlandóság is, ami GDP-arányosan csak 1,8 százalék volt 2004-ben, a 2005-ös növekedést viszont már 4 százalékra lehet becsülni, s idén még feljebb fog emelkedni.

A beruházási kereslet is számottevően növekszik Magyarországon, s különösen az infrastrukturális beruházások – mindenekelőtt az útfejlesztések – lódultak meg, az építőipar pedig a GKI vezetője szerint a maga 15 százalékos növekedési ütemével valósággal szárnyal. Tavaly 10 százalék körüli volt a beruházás-növekedés, s idén is legalább 8 százaléknyi emelkedés várható.

Gondokat okoz mindeközben a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya, illetve az államháztartás hiánya. Akar László kifejtette, hogy a fizetési mérleg hiánya valamit javult tavaly, bár a pontos számokat még nem lehet tudni. A GKI várakozása szerint GDP-arányosan körülbelül 7,3 százalékra szállt le az előző év 8,4 százalékáról.

„Akárki nyeri a választást, ezzel a problémával szembe kell néznie, és valamit kell tennie, ugyanis a piac meglehetősen ideges ma már. „Ha a kormány a választásokat követően 3-5 hónapon belül semmit nem tesz, akkor a piaci szereplők és a minősítők is egyértelműen úgy fogják gondolni, hogy itt valami nagy korrekció fog bekövetkezni. Nem Magyarország fizetés-képtelenségétől fognak tartani, hanem esetleg egy valutaválság kibontakozásától, s mondjuk, hogy a forint az euróhoz viszonyítottan 310-ig elszalad" – vélekedett Akar László.

A gazdasági szakember arról beszélt, hogy az Európai Unió most kegyesen szeptember elsejéig vár, de akkor Magyarországnak meg kell mondania: hogy a csodába akar eljutni oda, amit vállalt. A vezérigazgató szerint most már kirívó, amit Magyarország a többiekhez képest csinál: „ha következetesen azt játsszuk, hogy minket nem érdekel, akármit is mondanak, akkor egyszer csak elzárhatják a pénzcsapot. A táncrend ugyanis megengedi, hogy a kohéziós pénzalapokat el lehet zárni."

„Azt nem lehet tartósan művelni, hogy egyre újabb és újabb eladósodással finanszírozzuk magunkat, és rakunk a következő generációkra újabb terheket" – mondta Akar László. „Ezek olyan szorítások, amelyek hatására a racionális politika a választások után nekilát olyan intézkedéseknek, hogy ebből a helyzetből kikerüljön.”

Akar szerint, ha sikerül az államháztartási konszolidációt megcsinálni, akkor nincs szükség olyan típusú kiigazításokra, mint például 1994-95-ben (Bokros-csomag). Sőt a reálbér még nőhet úgy, vagy majdnem úgy, mint ahogy a GDP.