A kormány által bejelentett „kiigazítás, avagy „megszorítás” váltott ki éles reakciókat. A piac egésze egyetért a sürgős kormányzati intézkedésekkel, amely az államháztartás rendbetételére irányul, de a bejelentett csomagot rossz szerkezetűnek ítéli, amely a növekedést gátolja, ugyanakkor az átfogó reformot nem valósítja meg. És valóban; inkább csak a bevételi oldal erősítése jelenik meg a csomagban, míg a nagy ellátórendszerek, az államháztartás átalakítása (praktikusan a kiadási oldal) szinte változatlan marad. Ráadásul az intézkedések jó része kifejezetten piacellenesnek hat, egy olyan helyzetben, amikor a piac iránti bizalmat éppen erősíteni kellene.

Devizapiac. A nemzetközi folyamatok a dollárt erősítették, hiszen a külkereskedelmi hiány mértéke váratlanul az előzetes várakozások alatt alakult ez Egyesült Államokban, miközben az újabb kamatemelés valószínűsége csökkent, akkor, amikor a kamat/hozamszintek még mindig meglehetősen magasak.

Az 1,29-es szint „megtartotta” a dollárt még a hónap elején, mára már viszont az 1,26-os szint alá is „benézett”. Ez csakis a nagyarányú dollárvételek generálhatják, ami annak köszönhető, hogy – a döntően amerikai illetőségű – befektetők a pénzüket újra a hazai piacra allokálják, miközben a fejlődő piacokról fokozatosan vonják ki befektetéseiket.

Ez a folyamat hazánkban éreztette leginkább hatását, hiszen a makrogazdaságot érintő kérdések nálunk jelentek meg a legélesebb formában. A pénzkivonás pedig nem egyenletesen megy végbe, hanem a leggyengébb láncszem elvén. Ez azt jelenti, hogy ma megint Magyarország tűnik a legsebezhetőbbnek a régióban, hiszen a makrogazdasági feszültségek oldására hivatott kormányzati tervek nem nyerték el a piac szimpátiáját, mivel nem átfogó reform, hanem csak az eddig is alkalmazott bevételfokozást jelenti a bejelentett intézkedés csomag.

Jól látható, hogy a dollárral és az euróval (történelmi mélypontot ért el a jegyzés) szemben is gyengülő forint az év eleji 250-es szinthez mérten ma már jelentősen alulértékeltnek tűnik. Történt mindez úgy, hogy komoly tőkekivonás nem történt e piacról, az állampapíroknál is inkább csak a lejáró értékpapírok újra befektetése maradt el, míg a részvénypiacon is csak pár milliárdnyi eladást láthattunk.

Ebben a helyzetben a forint euróval szemben mért árfolyamában technikai kapaszkodókat nem nagyon lehet tetten érni, míg fundamentális alapon ma nehéz megítélni a jövőbeli helyzetet. Minden esetre 275-ös EUR/HUF szint fölött érdemes lehet az utóbbi időben nem túl jó teljesítményt hozó euróban denominált (kötvény)befektetéseinket egy időre rövid – forintalapú – befektetésekre konvertálni, de egy esetleges 265-ös szintnél ismét az euróban denominált kötvények vétele javasolt. A részvényeket, illetve a részvény alapokat ezúttal nem említjük, hiszen a keresztárfolyamok mozgása is éppen elég nyereséggel kecsegtet – és ezzel együtt kockázatot hordoz – ahhoz, hogy további rizikót ne vállaljunk részvények tartásával.

Kötvénypiac. A kötvények hozamai ismét emelkedtek, hiszen a kormányzati csomag, az MNB „semmiresejó” 25 bázispontos emelése nem nyerte el a befektetők bizalmát. A referencia hozamok először – ebben a periódusban – június 8-án lépték át a 7 százalékos szintet, míg mára a 3 éves papírok hozama már a 8 százalékot ostromolja.

Ez a hozamemelkedés a rövid lejáratoknál – természetes módon – kisebb árelmozdulást jelentettek, így ezek tartása ezúttal a lehető legkisebb veszteséget jelentette. A továbbiakban ezek eladása továbbra sem javasolt, de lejáratkor már érdemes lehet 8 százalékos hozam felett 1-3 éves futamidejű állampapírok vétele. Fontos, hogy a jövőre várható inflációs előrejelzések ismeretében ezek tartása csak egy-két hónapos időtávon javasolt, hosszabb távon továbbra is a rövidebb futamidők tartása ajánlott.

Ma tehát a rövid futamidők tartását javasoljuk, kockázatosabb (max. a kötvényportfolió 30 százaléka) befektetésként pedig 1-3 éves papírok vételét. Fontos, hogy egy 50 bázispontos hozamesésben már ismét érdemes lesz a rövid papírokat visszavenni.

Részvénypiac. A részvénypiac – miután az év eleji szintet maga mögött hagyta – újabb lendülettel esett, egészen 18 500 pontos minimumáig, majd az utóbbi egy-két nap fejleményeként ismét emelkedést láthattunk. Ez még gyenge lábakon áll, hiszen a forgalom alacsony és nem látható, hogy újabb friss tőke érkezne a piacra, de egyes részvényeknél már kezdenek kialakulni igen kecsegtető árszintek.

A Mol és az OTP az a két részvény, amelyek vásárlása – bár esetleg csak hosszabb távon – jó befektetésnek tűnik. A Mol akvizíciós kilátásai, a továbbiakban is magas olajárak, a finomítói árrés okán perspektivikus, míg a bankpapír azért lehet jó befektetés, mert a kormányzati intézkedések negatív hatásait jelentősen túlreagálta a piac. A kisebb részvényeknél még túl kockázatos ma a vétel.

Állampapír piac:

- állampapírok: 3-6 h. tartás, részleges vétel 1-3 év

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: eladás

- USA részvények: eladás

- Orosz részvények: tartás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: Mol, OTP vétel

- Befektetési alapok:

ingatlan alapok