Tanuljunk nyelveket – de hogyan és mennyiért?

Ha egy diák alapszintű nyelvtudással kezdi meg egyetemi pályafutását,  a középfokú (gyakran szakirányú) nyelvvizsga letételéhez 5-600 óra intenzív tanulás szükséges. Az intézmények többségében a hallgatóknak módjuk van ugyan nyelvet tanulni,  de ez ritkán elegendő.  Általában a diáknak  külön kurzusokra kell járniuk, ahhoz, hogy esélyük legyen egy nyelv elsajátítására - az sem árt persze, ha szorgalmasak. 

Minden eszközzel. © Müller Judit

A tandíjköteles felsőoktatási intézményekben a diákoknak általában biztosítják a nyelvtanulás feltételeit.  Ezt tartalmazza  a  százezer forinttól akár egymillió forintig is terjedő éves alapképzési díj. Az állami finanszírozású képzéseken résztvevők az egyetemek idegennyelvi lekto-rátusain ugyan olcsóbban tanulhatnak, mint a nyelviskolák bármelyikében, de a csoportok nagy létszáma, (néha akár 15-20 fő), a jobbára elavult módszerek alkalmazása, és a fantáziátlan tananyag miatt sok diák inkább egy jó hírű nyelviskola mellett dönt.

A diák többféle változat között választhat: általános, üzleti, nyelvtani rendszerező, jogi, szókincsfejlesztő, vagy intenzív tanfolyamra iratkozik,  lassítottra vagy gyorsítottra, magyar államira vagy az Európai Unióban is elismert nyelvvizsga-előkészítőre. Eldöntheti Magyarországon akar-e tanulni, vagy pedig az illető nyelv területén,  magyar vagy anyanyelvi tanár oktassa,  kis létszámú (3-6), vagy inkább 12-16 fős tanfolyamra iratkozik-e be. Az árak is széles skálán mozognak. Egy 60 órás tanfolyam - 9-10 hetes kurzust számítva - 30-45 ezer forintba kerül. A kis létszámú csoportok drágábbak, a délelőtti tanfolyamok általában olcsóbbak, mint a munkaidő után kezdődőek. A kifejezetten nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamok sokszor jobban megérik, mivel itt akár 100 órás kurzust is ki lehet fogni, akár 30 ezer forintért is. A vizsgadíj – amely típustól függően 10-15 ezertől 40 ezer forintig is terjedhet – külön fizetendő.

Szemügyre véve,  mely nyelvekre van inkább kereslet, a korábban vezető helyen álló németet kiszorította az angol, ezt a francia, olasz, spanyol követik. Nagy az érdeklődés egzotikus és viszonylag kevesek által beszélt nyelvek iránt is, főleg azok körében, akik már egy vagy két nyugati nyelvet jól bírnak. Az egyetemi és főiskolai hallgatók azonban leginkább az angolt vagy németet célozzák meg. Ezt követi a nyelviskolák kínálata is. Túlkínálat és kurzusdömping főleg angol nyelvből van, de olyan - könnyen elsajátítható  - nyelvek iránt is nagy az érdeklődés mint az eszperantó és a lovári cigány nyelv.

Nyelvvizsga a Rigó utcában. © Túry Gergely

A legalább középhaladó szintre eljutott, vagy egyénileg jobban fejlődni képes diákok gyakran vesznek nyelvórákat magánúton.  Tény, hogy van nyelvtanár, aki már 2000-3000 forintért is hajlandó adni 90 perces nyelvórát. Ugyanakkor a tapasztaltabb, magasabb végzettségű, nyelvterü-leten élt  tanár 5-6000 forintot is elkérhet. 

Amennyiben valaki meg-engedheti magának, hogy néhány hetes vagy akár egész nyáron át tartó tanfolyamon vegyen részt anyanyelvi környezetben, számíthat rá hogy egy 2 hetes kurzusért, szállással együtt 150-300 ezer forintot fizet utazás és költőpénz nélkül, aki pedig a nyelvterületen szeretne egy végigcsinálni egy tanévet, annak ez másfél-két millió forintjába kerül. A nehézségek ellenére, a mai diákoknak számos lehetőségük van, , hogy csekély ráfordítással használható nyelvtudásra tegyen szert. A népszerű „Erasmus” diákcsere-programmal az igazán csekély nyelvtudású hallgatók is eltölthetnek egy vagy két szemesztert külföldön. A kalandvágyók egy tanév kihagyásával az EU számos országában  próbálhatnak szerencsét,  munka mellett sajátíthatják el a nyelvet.

Az itthon nyelvet tanuló, kellően motivált, olcsóbb nyelviskolai kurzusokon részt vevő hallgató alapszinttől a nyelvvizsgáig, számításaink szerint,  közel 200-400 ezer forintot fizet ki, annak a haladó szinten lévő hallgatónak pedig, aki nyelvvizsgára felkészítő magántanárnál tanul, egy tanév (28 hét)  -heti 90 perccel számolva  - 85-500 ezer forintjába kerül.  A költségekbe nem számítottuk bele az idegen nyelvű folyóiratok árát, az adott nyelven készült filmek megtekintésének költségét, és ami szintén nem mellélkes kiadás - ám a nyelvtanulás szempontjából igencsak fontos lehet - utazást az adott nyelven beszélők országába. 


Urszán András