Kína a világ legnagyobb exportőre

Kína augusztusban több árut és szolgáltatást adott el, mint Németország, ezzel immár a világ legnagyobb exportőre. Az Egyesült Államokban és Európában egyre erőteljesebben követelik a jüan felértékelését, ám ez gátat szabhatna a szédületes kínai export-expanziónak.

  • hvg.hu hvg.hu
Kína a világ legnagyobb exportőre

100 jüan. Most 9,34 eurót,  illetve
13,36 dollárt adnak érte.
Miután Kína kivitele 2007 első hónapjaiban már túlszárnyalta az Egyesült Államokét, augusztusban Némotország kivitelét is maga mögött hagyta:  111 milliárd dollárnyi exportja 55 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet – jelentette a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO.

A világ összexportjának 8 százalékát adó  Kína a technológiai létrán is feljebb lépett. A gépek, berendezések és járművek kivitele adja a teljes export 46 százalékát, miközben a textilipari export folyamatosan visszaszorul.

A The Daily Telegraph szerint Peking – nem törődve a nemzetközi nyomással – elutasítja valutájának gyorsabb ütemben történő drágítását, attól tart, hogy az  fékezné az export lendületét. (A jüan a dollárral szemben nyolc százalékot erősödött a csúszó paritásos árfolyam 2005. júliusi bevezetésétől számítva, de ez alig hatott az exportra.)

Az EU és az USA is rosszallását fejezte ki a hatalmas kínai exporttöbblet miatt. Washington azzal vádolta a kínai kormányt, hogy a jüan manipulálásával szerez nagyobb piaci részesedést, ezért már ellenlépéseket is fontolóra vettek. Európa is küszködik a kínai exportáradattal. Az euró 18 százalékkal erősödött a jüannal szemben az elmúlt két évben, az  EU Kínával szembeni kereskedelmi deficitje pedig elérheti a 220 milliárd eurót az idén – írja a The Daily Telegraph. (Tavaly az USÁ-val szemben Kína 232, 5 milliárd dolláros exporttöbblettel zárta az évet.)

Kína jól felfogott érdeke lenne,  hogy engedje a jüan felértékelődését, a gazdaságban ugyanis a túlhevülés jelei mutatkoznak – vélekedett nemrég Henry Paulson, amerikai pénzügyminiszter. Peking alacsony árfolyamon  tartja a jüant, ennek eredményeként 1430 milliárd dollárra duzzadtak a kínai valutatartalékok. Ennek hatása is megmutatkozik az inflációs nyomás erősödésében: az infláció az év első kilenc hónapjában 6,5 százalékra gyorsult, a múlt év azonos időszakához képest. Az infláció előbb-utóbb kikezdheti Kína versenyképességét, ha megemelkednek a munkaköltségek, ugyanakkor felőrölheti a politikai és gazdasági stabilitást. Az élelmiszerek is drágulnak, mint a brit napilap sokat sejtetően hozzáteszi: „már majdnem elérték az 1989-es  szintet, ami annak idején a Tiananmen téri tüntetésekhez vezetett”.

hvg.hu




 

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek