Üzleti környezet: Amerika romlik, Magyarország tartja magát

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző intézete - 82 országot vont be az idei vizsgálatba. Ezek az összehasonlító elemzések mindig a kiadástól számított öt évre előre, számos kritérium alapján jósolják meg, hogy az adott országokban milyen üzleti környezet várható.

A csütörtökön közzétett új összeállítás szerint a 2008-2012-es időszakban Dániáé lesz a világ legvonzóbb üzleti környezete; ez az ország a megszerezhető 10 pontból 8,78-at kapott, az előző, 2003-2007-es időszakra adott 8,74 pont után. Dánia ezzel a második helyről lépett előre az elsőre.

Dániáról a jelentés megállapítja, hogy a dán gazdaságban sikerült kialakítani a megfelelő egyensúlyt az állam és a piac között, a munkapiac rugalmas, és a magas adóterhet a közjavak - főleg az infrastruktúra és a felsőoktatás - minősége ellensúlyozza.

Az új EIU-összeállításban ugyanakkor a legfeltűnőbb az amerikai üzleti környezet következő öt évre szóló megítélésének erős romlása: az Egyesült Államok az előző rangsorban elfoglalt negyedik helyéről a kilencedikre csúszott vissza, azzal együtt is, hogy pontszáma csak minimális mértékben, 8,65-ről 8,64-re romlott.

Az EIU indoklása szerint a fő kockázatok között szerepel az amerikai makrogazdasági egyensúlyhiány, amely már a jelenlegi piaci felfordulás előtt is nyilvánvaló kockázati tényező volt. A 2007-re és 2008-a várható meredek lassulás után az amerikai gazdasági növekedés 2009-től újra gyorsulni fog, de a 2008-2012-es időszak átlagnövekedése nem fogja elérni a legutóbbi időszakét, áll az elemzésben.

Az amerikai makroegyensúlytalanságok kockázataira más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő múlt heti elemzése szerint az amerikai dollár ugyan továbbra is őrzi globális kulcsvaluta-státusát, az amerikai gazdaság puszta mérete miatt, de az amerikai makrohelyzet romlása és a befektetői hangulat megingása esetén a dollár még nagyobb nyomás alá kerülhet, és kérdésessé válhat az amerikai szuverén adóskockázat jelenlegi "AAA" besorolása is, amely a létező legjobb.

Az S&P szerint különösen az amerikai gazdaság külső pozíciója gyenge. A folyó bevételekhez mért nettó küladósság a legmagasabb között van a Standard & Poor's által besorolással ellátott szuverén adósok között, és tavaly a szövetségi kormány által kiadott, közkézen lévő amerikai adósság 44 százalékát külföldiek birtokolták.

Ez utóbbi arány folyamatosan emelkedik 2001 óta, amikor a piacon lévő amerikai szuverén adósságnak még csak a 30 százaléka volt külföldi magánbefektetők kezén.

Az amerikai gazdaság kényes külső finanszírozási hátterére a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő is felhívta a figyelmet egy korábbi londoni előrejelzésében, amelyben azt írta: az amerikai folyó fizetési hiány fedezéséhez naponta mintegy 2,5 milliárd dollár külföldi tőkebeáramlásra lenne szükség, ami az Egyesült Államok nélkül számolt globális GDP-érték 3 százaléka.

A csütörtökön Londonban kiadott új EIU-rangsor elemzése szerint az amerikai kockázati tényezők között van a protekcionizmus is. A londoni központ úgy véli: ha az Egyesült Államok következő elnöke demokrata párti lesz - márpedig "ez a legvalószínűbb kimenetele a 2008. novemberi választásnak" -, a protekcionista nyomás valószínűleg még tovább erősödne, és "egyes várakozásokkal ellentétben nem valószínű, hogy jelentősen javulna az Egyesült Államok viszonya a külvilággal".

Az elemzés szerint Amerikában máris jelentősen felerősödött a protekcionista retorika, és a gazdaság gyengülése nyomán sok politikus hajlamos lesz a külföldi versenyt okolni a hazai munkanélküliség emelkedéséért.

Az Egyesült Államok nemrég módosította a közvetlen külföldi befektetések ellenőrzésével foglalkozó törvényt, aminek nyomán meghosszabbodik a határokon átnyúló, "érzékeny" szektorokat érintő felvásárlási és vállalategyesülési ügyletek jóváhagyásának ideje, és növekszik a tranzakciók megakadályozásának esélye, áll az EIU új összeállításában.

Az elemzés nem fest túl kedvező képet az euróövezetről sem. Az intézet szerint várhatóan az egyes nyugat-európai országokban, főleg Franciaországban kitört új keletű "gazdasági nacionalizmus" nyomán sem süllyed ugyan a térség tartós protekcionizmusba, és nem áll le a működőtőke-áramlás, a szerkezeti reformok üteme azonban az euróövezet legfontosabb országaiban el fog maradni a legjobb helyre sorolt gazdaságokétól.

Az üzleti környezeti rangsorban továbbra sincsenek az élvonalban a legnagyobb euróövezeti gazdaságok: Németország jelenleg a 13., Franciaország a 17., Olaszország pedig - a legtöbb kelet-európai EU-tagállam mögött is lemaradva - a 40. helyen áll.

Magyarország az előző ötéves időszakra szóló EIU-előrejelzéshez képest javította ugyan általános pontszámát, 6,76-ról 7,12-re, de ezzel együtt is megmaradt a 36. helyen.

A térségbeli négyek közül Csehország a 28., Szlovákia a 30., Lengyelország a 34. helyre került a 2008-2012-es időszakra szóló üzleti klímarangsorban.

A közép- és kelet-európai térségről az EIU azt állapítja meg, hogy az EU-tagsági felkészülés idején javultak az üzleti körülmények, ám a reformösztönzők elveszítik hatásukat, amint egy adott ország tagja lesz az uniónak.