Jövőre év elején még erős inflációra kell számítani, de később a helyzet bizonyára visszatér a normálishoz, tette hozzá. A nyilatkozat arra vall, hogy a legközelebbi felülvizsgálatkor, december elején az EKB hivatalosan is csökkenteni fogja a gazdasági növekedés előrejelzéseit, megerősítve a piaci várakozást, hogy a jelenleg riasztó inflációs adatok ellenére az EKB legalább jövő év végéig változatlanul tarthatja alapkamatát.

Legutóbb, szeptember elején mind az EKB, mind az Európai Bizottság rontotta az idei gazdasági növekedésre szóló előrejelzését, a "nem elsőrendű válság" esetleges következményeire tekintettel, de a brüsszeli bizottság azóta kissé javított az ez évi jóslatán, a jövő évre szólót ellenben rontotta.

Az EKB most 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén, júniusban még 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített. Az EKB szerint jövőre a gazdasági növekedés 1,8-2,8 százalék között várható, szeptemberben még ugyanazt jósolta, mint júniusban, de márciusban még 1,9-2,9 százalékot valószínűsített a jövő évre.

Az Európai Bizottság, őszi előrejelzései szerint, most ismét 2,6 százalékos gazdasági növekedésre számít az euróövezetben az idén. Szeptember elején 2,5 százalékot, május elején 2,6 százalékot, februárban 2,4 százalékot, tavaly novemberben 2,1 százalékot jósolt erre az évre. A jövő évi előrejelzését ellenben csökkentette, 2,2 százalékra a májusban jósolt 2,5 százalékról.

Az EKB évente 2 százalékot alig meghaladó GDP-növekedést tart csak egészségesnek az árstabilitás számára. Az első félévben az euróövezetben a GDP-növekedést továbbra is főleg a belső kereslet táplálta, habár a vállalatok béririgysége miatt nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. A lakossági fogyasztás ugyan az euróövezeti GDP-nek, keresleti oldalon, több mint a felét teszi ki, de a változása szemlátomást nem is befolyásolja a gazdasági növekedést az euróövezetben: a második negyedben a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal volt több az euróövezet átlagában, mint egy évvel azelőtt, az első negyedévi 1,4 százalékos többlet után, tovább lassulva a tavaly utolsó negyedévi, 2,1 százalékos ütemhez képest is.

Gyengülésre utal valóban, hogy az euróövezeti szolgáltatások Reuters kezelte beszerzőmenedzser-mutatója, kétezer cég megkérdezése alapján, előzetes becslés szerint novemberre 53,7 pontra, 2005. augusztus óta a legalacsonyabbra esett az októberi 55,8 pontról. Az euróövezeti feldolgozóipar beszerzőmenedzser-mutatója, háromezer cég adatai alapján, az előzetes becslés szerint novemberre 52,6 pontra emelkedett ugyan az októberi 51,5 pontról, de az októberi adat szintén 2005. augusztus óta a legalacsonyabb volt. A novemberi mutató június óta első ízben jelzett némi teljesítményjavulást.    

Az euróövezetben a GDP a harmadik negyedévben 0,7 százalékkal volt nagyobb, mint a második negyedévben, és 2,6 százalékkal haladta meg a tavalyi harmadik negyedévit, az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint, jeléül annak, hogy a "nem elsőrendű válság" - amelynek közvetlen hatásai lényegében a bankközi piacra korlátozódtak - a harmadik negyedben még nem viselte meg különösebben az euróövezeti gazdaságokat.

A második negyedben 0,3 százalékkal, illetve éves egybevetésben 2,5 százalékkal nőtt átlagosan az euróövezeti országok hazai összterméke, az első negyed 3,2 százalékos és a tavalyi utolsó negyed 3,3 százalékos, éves összehasonlítású többlete után.

A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül a német növekedése éves egybevetésben 2,5 százalékos maradt, miután a második negyedévben 2,5 százalékra lassult az első negyedévi 3,6 százalékról és a tavalyi utolsó negyedbeli 3,9 százalékról.

A francia GDP éves összehasonlításban 2,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedben, miután a másodikban 1,4 százalékra lassult az első negyedévi 1,9 százalékról és a tavalyi utolsó negyedévi 2,1 százalékról.

Az olasz növekedés éves összevetésben 1,9 százalékosra erősödött a második negyedévi 1,8 százalékról. Az első negyedévben 2,4 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 2,8 százalékkal nőtt. Az egész EU-ban a gazdasági növekedés, éves egybevetésben, a harmadik negyedben 2,9 százalékosra gyorsult a második negyedben mért 2,8 százalékról, de ez is kisebb az első negyedbeli 3,4 százaléknál és a tavalyi utolsó negyedbeli 3,5 százaléknál.

Az első félévben a lassulást az okozta, hogy az EKB kamatemeléseinek és a világpiaci kereslet lanyhulásának következményei már megmutatkoztak a beruházások és az export növekedési ütemének gyengülésében, és a krónikusan erőtlen lakossági fogyasztás továbbra sem pótolta a többi forrás ütemvesztését.

Tavaly egész évben az euróövezetben átlagosan 2,8 százalékos volt gazdasági növekedés, hatéves rekord ütemű.