A gazdaság kifehéredéséből 73-93 milliárd forintot szerzett az állam

Már megindult a fehérdedés. Kis szelet © hvg.hu

A bizottság első jelentésében a 2007. évben érzékelhető fehéredés vizsgálatánál az államháztartás becsülhető többletbevétele mellett néhány kiemelten fontos részterületen tapasztaltakról is beszámol. Ilyen a foglalkoztatásnál megfigyelhető fehéredés, valamint a vámcsalás és jövedéki adó elkerülésének visszaszorítására tett intézkedések eredményei. Kiemelten azt vizsgálta, hogy a fehéredés milyen többletbevételt jelenthet az államháztartás számára. A jelentés foglalkozik alapvető fogalmi kérdésekkel, és a feketegazdaságot kiváltó és fenntartó okok mélyreható elemzésének szükségességével.

Az adó- és járulékbevétel szempontjából a gazdaság kifehérítésének egyik legfontosabb területe a feketemunka, illetve a fekete foglalkoztatás visszaszorítása. A bizottság jelentésében a minimálbérek emelésének és a minimálbéren foglalkoztatás szigorúbb ellenőrzésének hatása mellett foglalkozik az építőiparban megfigyelhető sajátos jelenséggel, a színlelt szerződések kérdésével és az EKHO-val is. Az 2007. év során történt fehéredésből származó személyi jövedelemadó és járulékok bevételi többletét a jelentés az 50 és a 76 milliárd Ft közötti tartományban valószínűsíti.

A vámellenőrzések szigorodása következtében a fehéredésnek köszönhetően a jövedéki adóból származó költségvetési többletbevétel ugyancsak jelentős összeg. A bizottság ezt mintegy 28 milliárd Ft-ra becsülte.

A gazdaság kifehéredésének köszönhető államháztartási többletbevétel teljes összegére vonatkozóan a jelentés alapvetően két különböző megközelítést mutat be.

A Pénzügyminisztérium az APEH bevételi adataiból kiindulva készített és publikált becslést a közelmúltban. Ennek alapján a tavalyi 317 milliárdos adó- és járulékbevétel többletből a fehéredésnek tulajdonítható rész 80 milliárd forint.

Az Ecostat kutatóinak az ismert tényadatok, gazdaságmatematikai modellszámítások és szakértői hipotézisek alapján végzett elemzése kissé eltérő, de végszámában hasonló eredményt adott. Modellszámításaikkal mindenek előtt azt vizsgálták, hogy a tavalyi költségvetési tervben szereplő bevételi adatok és a bevétel tényadatainak különbségéből mekkora lehetett az az összeg, ami nem a kifehéredéssel függ össze. Ez egyrészt a gazdaság tervezett és tényleges reálfolyamatai közötti különbségből, másrészt bizonyos intézkedések egyszeri hatásából tevődik össze. Amennyiben a fentieket levonjuk a bevételi többletből, az így fennmaradó részről feltételezhető, hogy a gazdaság fehéredésének következménye. Erre a modellszámítások alapján végül 96 milliárd forint jött ki.

A bizottság a két makró megközelítés, egyéb szakértői vélemények és bizonyos részterületekre vonatkozó elemzések alapján a fehéredésnek köszönhető többletbevételt 80 és 100 milliárd forint közötti értéknek valószínűsíti.

A fehérítés érdekében tett intézkedések többletköltségét a jelentés mintegy 6,7 milliárd forintra becsüli, így 2007-ben a kifehéredés következtében elszámolható nettó államháztartási többletbevétel mintegy 73-93 milliárd forintra tehető.

A bizottság végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a feketegazdaság ellen nem elegendő a megszigorított ellenőrzésekkel és szankciókkal küzdeni, hanem a kiváltó okokra kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Ezek közül a jelentés a korrupciót (azon belül főleg a közbeszerzés visszásságait), valamint a gazdasági igazságszolgáltatás lassúságát említi.