szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar gazdaság belső és külső egyensúlya 2007-ben jelentősen javult, de a vártnál is jobban lefékeződött a növekedés, s emelkedett az infláció. Ősztől a világgazdasági körülmények is egyre inkább rontják a magyar fejlődés feltételeit, nehezítik a stabilizációt. A túlfűtött belpolitikai küzdelem pedig gyakorlatilag lehetetlenné teszi a reformok folytatását – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében.

Tavaly a GDP-arányos államháztartási deficit a 2006. évi 9,2 százaléknál és az előirányzott 6,8 százaléknál jóval kisebb, 5,7 százalék volt. A külső egyensúly jelentősen javult. Az export az importnál jóval gyorsabban bővült, az áruforgalmi deficit a 2006. évi 2,4 milliárd euróról 0,3 milliárdra csökkent. A magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 2007-ben 3,9 milliárd euróra, a GDP 3,9 százalékára mérséklődött. A gazdasági növekedés viszont negyedévről negyedévre csökkent. A 2007. évi 1,3 százalékos GDP-bővülés nemcsak a 2006. évi 3,9 százaléknál sokkal kisebb, de az EU27 2,9 százalékos átlagánál is.

A GKI szerint a növekedés látványos lefékeződésének oka az állami közszolgáltatások racionalizálása, az állami beruházások csökkentése, a rossz időjárás következtében drasztikusan visszaesett mezőgazdasági termelés, a fogyasztói vásárlóerő csökkenése, valamint az I. félévben még kedvező konjunktúra romlása volt.

A kormány ugyan deklarálta az eddigi gazdaságpolitika melletti elkötelezettségét, vagyis a konvergencia-program és a reformok továbbvitelét, de a reformfolyamat előrehaladása láthatóan felemás. A GKI szerint a népszavazás után kialakult helyzet miatt aligha lehet számítani a belpolitikában a két fő politikai erő közötti normálisabb együttműködésre. Emiatt viszont a gazdaságpolitika rendkívül rossz hitelességi helyzete sem tud javulni. Ezt is tükrözi a legutóbbi negatív hitelminősítői értékelés – áll a GKI elemzésében.

2008-ban a belső és külső egyensúly jelentősen tovább javul. A GKI szerint 2008 végére a magyar gazdaság kijön a tavalyi növekedési „gödörből”. Az infláció csak az év végén lassul számottevően. Ha addigra a világgazdaság stabilizálódik, a kamatok csökkennek, a forint erősödik.

A 2008-as költségvetési törvény egyensúlyban lévő elsődleges egyenleget és 4 százalékos hiányt célozott meg. A GKI előrejelzése szerint a deficit 3,9 százalék körül, az államadósság 65-66 százalék között alakul.

A kivitel dinamikája a 2007. évi 15 százalékról 10 százalékra csökken, az importé 11,4 százalékról 8 százalékra. A nemzetgazdaság külső finanszírozási igénye 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,3 százalékára mérséklődik. A gazdasági növekedés üteme 2008-ban is messze elmarad a többi új EU-tagállamétól.

Az agrárszféra 2007-es visszaesésének ellentételeződése illetve az építőipar újraéledését segítő EU-támogatások hatása csak a nyár elejétől várható. Az iparban a tavalyi utolsó hónapok 5-6 százalékos növekedéséhez hasonló dinamika feltételezhető. Továbbra is viszonylag kedvező dinamika várható az üzleti szolgáltatások többségében.

A GDP egésze 2,5-3 százalékkal nő idén (Oldaltörés)


A GKI előrejelzése szerint idén a GDP egésze 2,5-3 százalékkal, a mezőgazdaságon és a közszolgáltatásokon kívüli szektorok (a „magágazatok”) együttes teljesítménye körülbelül 3,3 százalékkal nő.

Az infláció 2008 átlagában 6-6,5 százalékra lassul. Az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók ára azonban bőven 10 százalék fölötti ütemben emelkedik (a gáz ára főleg a világpiaci drágulás miatt akár 30 százalékkal, a villamos energiáé 10, a távfűtésé az év második felében 10-15 százalékkal emelkedhet). Az infláció a 2007 végi 7,4 százalékról 2008 végére 5 százalék környékére mérséklődik.

A GKI az üzleti szférában 8, a közszférában 7 százalékos bérnövekedésre számít. 2008-ban körülbelül 6,2 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 0,5-1 százalékkal emelkednek. A nyugdíjak reálértéken 1 százalékkal nőnek. A háztartások nettó pénz-megtakarítási rátája a 2007. évi 1,8 százalékról a GDP 1,5 százalékára csökken.

A 2007 végén megemelkedett munkanélküliségi ráta az év végére 7,5 százalékra csökken. A beruházások a tavalyi stagnálás után 4 százalékkal nőnek.

A jelzálogpiaci válság miatti problémák közvetlenül nem, de áttételesen jelentősen érintették a magyar pénz- és tőkepiacot. Az árfolyam 2008 első negyedévében a korábbinál 4 százalékkal gyengébb szinten stabilizálódott, miközben a régió többi valutája erősödött. A forint árfolyama tartósan 2008 második felében erősödhet, amennyiben újabb nemzetközi sokkok nem történnek. A tavalyinál gyengébb, éves átlagban 257 forint/euró kurzus valószínű.

A GKI elemzése szerint az elmúlt fél évben Magyarország megítélése romlott. A tovább javuló belső és külső egyensúly, az infláció csökkenése, a lassuló bérkiáramlás és a következő évek szigorú államháztartási tervezését elősegítő, törvénybe foglalt fiskális szabályok megalapozhatják a kamatok második félévtől lehetséges csökkentését. Addig azonban időleges kamatemelés valószínű. Az év végi alapkamat 7-7,5 százaléklehet. Ez a tavalyival azonos szint, miközben az infláció 2,5 százalékponttal csökken az év végére.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!