Tavaly a GDP-arányos államháztartási deficit a 2006. évi 9,2 százaléknál és az előirányzott 6,8 százaléknál jóval kisebb, 5,7 százalék volt. A külső egyensúly jelentősen javult. Az export az importnál jóval gyorsabban bővült, az áruforgalmi deficit a 2006. évi 2,4 milliárd euróról 0,3 milliárdra csökkent. A magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 2007-ben 3,9 milliárd euróra, a GDP 3,9 százalékára mérséklődött. A gazdasági növekedés viszont negyedévről negyedévre csökkent. A 2007. évi 1,3 százalékos GDP-bővülés nemcsak a 2006. évi 3,9 százaléknál sokkal kisebb, de az EU27 2,9 százalékos átlagánál is.

A GKI szerint a növekedés látványos lefékeződésének oka az állami közszolgáltatások racionalizálása, az állami beruházások csökkentése, a rossz időjárás következtében drasztikusan visszaesett mezőgazdasági termelés, a fogyasztói vásárlóerő csökkenése, valamint az I. félévben még kedvező konjunktúra romlása volt.

A kormány ugyan deklarálta az eddigi gazdaságpolitika melletti elkötelezettségét, vagyis a konvergencia-program és a reformok továbbvitelét, de a reformfolyamat előrehaladása láthatóan felemás. A GKI szerint a népszavazás után kialakult helyzet miatt aligha lehet számítani a belpolitikában a két fő politikai erő közötti normálisabb együttműködésre. Emiatt viszont a gazdaságpolitika rendkívül rossz hitelességi helyzete sem tud javulni. Ezt is tükrözi a legutóbbi negatív hitelminősítői értékelés – áll a GKI elemzésében.

2008-ban a belső és külső egyensúly jelentősen tovább javul. A GKI szerint 2008 végére a magyar gazdaság kijön a tavalyi növekedési „gödörből”. Az infláció csak az év végén lassul számottevően. Ha addigra a világgazdaság stabilizálódik, a kamatok csökkennek, a forint erősödik.

A 2008-as költségvetési törvény egyensúlyban lévő elsődleges egyenleget és 4 százalékos hiányt célozott meg. A GKI előrejelzése szerint a deficit 3,9 százalék körül, az államadósság 65-66 százalék között alakul.

A kivitel dinamikája a 2007. évi 15 százalékról 10 százalékra csökken, az importé 11,4 százalékról 8 százalékra. A nemzetgazdaság külső finanszírozási igénye 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,3 százalékára mérséklődik. A gazdasági növekedés üteme 2008-ban is messze elmarad a többi új EU-tagállamétól.

Az agrárszféra 2007-es visszaesésének ellentételeződése illetve az építőipar újraéledését segítő EU-támogatások hatása csak a nyár elejétől várható. Az iparban a tavalyi utolsó hónapok 5-6 százalékos növekedéséhez hasonló dinamika feltételezhető. Továbbra is viszonylag kedvező dinamika várható az üzleti szolgáltatások többségében.

A GKI előrejelzése szerint idén a GDP egésze 2,5-3 százalékkal, a mezőgazdaságon és a közszolgáltatásokon kívüli szektorok (a „magágazatok”) együttes teljesítménye körülbelül 3,3 százalékkal nő.

Az infláció 2008 átlagában 6-6,5 százalékra lassul. Az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók ára azonban bőven 10 százalék fölötti ütemben emelkedik (a gáz ára főleg a világpiaci drágulás miatt akár 30 százalékkal, a villamos energiáé 10, a távfűtésé az év második felében 10-15 százalékkal emelkedhet). Az infláció a 2007 végi 7,4 százalékról 2008 végére 5 százalék környékére mérséklődik.

A GKI az üzleti szférában 8, a közszférában 7 százalékos bérnövekedésre számít. 2008-ban körülbelül 6,2 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 0,5-1 százalékkal emelkednek. A nyugdíjak reálértéken 1 százalékkal nőnek. A háztartások nettó pénz-megtakarítási rátája a 2007. évi 1,8 százalékról a GDP 1,5 százalékára csökken.

A 2007 végén megemelkedett munkanélküliségi ráta az év végére 7,5 százalékra csökken. A beruházások a tavalyi stagnálás után 4 százalékkal nőnek.

A jelzálogpiaci válság miatti problémák közvetlenül nem, de áttételesen jelentősen érintették a magyar pénz- és tőkepiacot. Az árfolyam 2008 első negyedévében a korábbinál 4 százalékkal gyengébb szinten stabilizálódott, miközben a régió többi valutája erősödött. A forint árfolyama tartósan 2008 második felében erősödhet, amennyiben újabb nemzetközi sokkok nem történnek. A tavalyinál gyengébb, éves átlagban 257 forint/euró kurzus valószínű.

A GKI elemzése szerint az elmúlt fél évben Magyarország megítélése romlott. A tovább javuló belső és külső egyensúly, az infláció csökkenése, a lassuló bérkiáramlás és a következő évek szigorú államháztartási tervezését elősegítő, törvénybe foglalt fiskális szabályok megalapozhatják a kamatok második félévtől lehetséges csökkentését. Addig azonban időleges kamatemelés valószínű. Az év végi alapkamat 7-7,5 százaléklehet. Ez a tavalyival azonos szint, miközben az infláció 2,5 százalékponttal csökken az év végére.