szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kiterjedt fekete- és szürkegazdaság komoly problémákat okoz a magyar gazdaságban a Világbank tanulmánya szerint, amelynek megállapításait és javaslatait csütörtökön, a Világbank valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) közös konferenciáján mutatták be.

"A be nem jelentett foglalkoztatás visszaszorítása Magyarországon" címet viselő jelentés szerint a magyar kormány által az informális gazdaság visszaszorítása érdekében megtett intézkedések növelik az állami bevételeket, ami makrogazdasági és egyensúlyi szempontból egyaránt kívánatos.

"Gratulálunk a kormánynak a deficit csökkentése terén elért fiskális eredményekhez" – mondta Orsalia Kalantzopoulos, a Világbank országigazgatója a konferenciát követő sajtótájékoztatón.

Gordon Betcherman, a Világbank projektvezetője a tanulmányt ismertetve ugyanakkor kiemelte: integrált megközelítésre van szükség. A kormány eddigi intézkedései jellemzően szigorító jellegűek voltak, ám nemcsak szankciókra, hanem pozitív ösztönzésre is szükség van, ami alapvetően a formális szektorban való foglalkoztatást, munkavállalást segítő szabályozást és ezt támogató adó- és járulékrendszert jelent. Hasonlóképpen fontosnak ítélte, hogy megértessék az emberekkel: a szürkegazdaság hosszú távon nem kifizetődő, saját jövőjüket élik fel, ha ott dolgoznak.

A kormány eddigi intézkedései jellemzően szigorító jellegűek voltak (ezek között említi a tanulmány az adó- és a munkaügyi ellenőrzés szabályainak szigorítását, a szankciók növelését). Ám nemcsak szankciókra, hanem pozitív ösztönzésre is szükség van, ami alapvetően a formális szektorban való foglalkoztatást, munkavállalást segítő szabályozást és ezt támogató adó- és járulékrendszert jelent.

Legfontosabbnak az adó- és járulékterhek csökkentését tartják a szakértők, különösen az élőmunka esetében, megerősítve azt a tényt, hogy Magyarországon a foglalkoztatás terhei kiemelkedően magasak. Felhívják a figyelmet arra is, hogy hosszabb távon - a pénzügyi helyzet stabilizálódásával - a legális foglalkoztatás növekedésének érdekében célszerű az adóék jelentős mértékű csökkentése is.

A projektvezető kiemelte: az ösztönzés és a szankciók mellett legalább annyira fontos a társadalom alapos és pontos tájékoztatása, hogy az emberek megértsék, saját jövőjüket élik fel, ha a szürke- és feketegazdaságban dolgoznak.

Lényeges az is, hogy ezeket az elemeket megfelelő időben és sorrendben alkalmazzák, összhangban a többi hatékonyságnövelő intézkedéssel - tette hozzá.

A Világbank országigazgatója elmondta: azt nem vizsgálták, hogy az adóamnesztia hogyan hatna a gazdaság kifehérítése szempontjából. Orsalia Kalantzopoulos szerint a nemzetközi tapasztalatok vegyesek, különösen a tekintetben, hogy az amnesztia után hogyan sikerül betartatni az adózásban a törvénykövető magatartást.

"Magyarország nagyon fontos eredményeket ért el, ezeket semmiképpen nem szabad kompromittálni" - hangsúlyozta Orsalia Kalantzopoulos.

"Az adórendszerben olyan megoldásokat kerestünk, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy a fehér gazdaságot válasszák" - mondta Gordon Betcherman. A fiatalabb munkavállalók esetében például nagyon magas a társadalombiztosítási hozzájárulás; probléma az is, hogy az adók és a juttatások közötti kapcsolat nagyon tág; nagyon fontos volna, hogy a marginális adórések csökkenjenek, hosszú távon pedig a munkával kapcsolatos adóék is. "Tudatában vagyunk a fiskális helyzetnek, így ahol adócsökkentést javasoltak a szakértők, azt is megjelölték, azt hogyan lehet kompenzálni" - tette hozzá.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a tájékoztatón hangsúlyozta: megteszik a gazdaság kifehérítéséhez szükséges további lépéseket, mert ez vezet tisztább, átláthatóbb viszonyokhoz, s teszi lehetővé, hogy az adók alacsonyabbak legyenek.

A miniszter szerint az adócsökkentés mindig általános követelményként jelenik meg, holott az adók összetétele - az élőmunkához, a vagyonhoz, a forgalomhoz kötődő adók aránya, az adórendszerben lévő kivételek, mentességek - változatlan adóterhelés mellett is nagymértékben befolyásolja a rendszer hatását. Úgy vélekedett, hogy az adóbevételek veszélyeztetése nélkül is van lehetőség az adórendszer átalakítására.

Ha például a személyi jövedelemadózásban jelentős különbség van a munkából származó és az egyéb jövedelmek adóterhelése között, a szereplők megpróbálják nem munkából származónak feltüntetni a jövedelmüket. Ha olyan szabályokat tartunk fenn, amelyek alapján az emberek minimális jövedelemtöbblet esetén elveszítik az őket egyébként megillető - jövedelemhatárhoz kötött - szociális juttatásokat, akkor feketén szerzik meg a jövedelmet - mondta.

Ha a szociális juttatásokból megszerezhető és a legálisan megszerezhető jövedelmek között nincs érdemi különbség a legális jövedelem javára, az arra ösztönöz, hogy feketén próbáljanak az emberek jövedelmet szerezni és megtartsák a szociális támogatásokból származó jövedelmet - tette hozzá.

Minden lépés, ami kifehérít, ami eddig nem látott, következésképpen nem adóztatott jövedelmeket  hoz a felszínre, talált pénz a költségvetés számára, olyan többlet, amit adócsökkentésre lehet felhasználni - hangsúlyozta a miniszter. Draskovics szerint nem szabad olyan sorrendet választani, ami csökkenti az adóbevételeket; meg kell tenni a kifehérítéshez szükséges lépéseket és az abból származó eredményekre támaszkodva lehet adócsökkentésben gondolkodni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

Draskovics: fordulóponthoz közeledik a korrupció elleni harc

Draskovics Tibor szerint a korrupció elleni küzdelemben fordulóponthoz közeledik az ország: a társadalomban nő a morális igény, az üzleti szféra felől egyre nagyobb a nyomás a korrupció elleni fellépés iránt, a politikai erőkben pedig egyre nagyobb a tenni akarás ezen a téren. Kovács Árpád szerint a korrupció elleni hatásos fellépés érdekében egy együttműködésen alapuló, eddigiektől eltérő gondolkodásmódot megkívánó projektet dolgoztak ki.