Az EBRD székháza Londonban. Sötétedő kilátás © EBRD

A kelet-európai átalakulás finanszírozására 1991-ben alakult londoni pénzintézet, amely vasárnap és hétfőn Kijevben tartja éves közgyűlését, a szűkebb közép-európai és balti térségre kiadott saját korábbi prognózisát különösen meredeken rontotta, és megjegyezte, hogy a legnagyobb változtatásokat a Magyarország, Észtország és Lettország növekedésére szóló prognózisában hajtotta végre.

Az új, részletes növekedési előrejelzési táblázat alapján az EBRD Magyarországon a tavalyi 1,3 százalékos GDP-növekedés után 2008-ban 1,7 százalékos növekedést vár, jóllehet az átalakulási folyamatról évente közölt EBRD-jelentések – Transition Report – legutóbbi, tavaly novemberi kiadásában még 3,5 százalékos idei növekedési jóslat szerepelt Magyarországra. A londoni elemzői közösségben vannak ennél borúlátóbb, de jóval derűlátóbb idei magyarországi növekedési előrejelzések is.

A Merrill Lynch globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege az utóbbi időben közzétett több elemzésében is azt írta, hogy a magyar gazdaság „a stagflációval flörtöl”, és a ház az idei év egészére nem vár 1,2 százaléknál nagyobb növekedést a tavalyi 1,3 százalék után.

A 4cast nevű, pénzügyi intézményeknek – köztük jegybankoknak – makro-előrejelzésekkel szolgáló londoni elemző csoport múlt héten kiadott prognózisa szerint ugyanakkor piaci konszenzust jóval meghaladó, akár 4 százalék feletti idei GDP-növekedést is eredményezhet Magyarországon a várt rendkívül jó termés.

Magyarországon már tavaly sem csupán a költségvetési kiigazítás vezetett az igen lanyha növekedéshez: az okok között voltak a tavaly tavaszi fagyok és a nyári aszály, amelyek hozzávetőleg 20 százalékkal csökkentették a mezőgazdasági hozamokat éves összevetésben. Mindez önmagában 0,6-0,8 százalékpontot faragott le a 2007-es GDP-növekedési ütemből, állt a 4cast minapi londoni elemzésében. Az EBRD vasárnap kiadott új növekedési prognózisa szerint Magyarországon jövőre 3,0 százalékra gyorsulhat vissza a GDP-növekedés üteme.

A londoni bank a közép-európai négyek közül a várt jelentős lassulással együtt is Szlovákiának jósolja a leggyorsabb növekedést: az idei évre szóló új előrejelzésben 7,0 százalék szerepel – ez nem változott a tavaly novemberi átalakulási jelentésben foglalthoz képest –, és az EBRD 2009-ben is még 6,5 százalékos szlovákiai növekedéssel számol. A szlovák gazdaság bruttó kibocsátási értéke tavaly 10,4 százalékkal bővült az EBRD vasárnapi kimutatása szerint.

Csehországban a bank az idén 4,6 százalékos növekedést vár – ez szintén nem változott a novemberi Transition Report óta –, jövőre pedig 4,0 százalékot. Lengyelország idei növekedési előrejelzése azonban romlott, a tavaly novemberi 5,5 százalékról 5,1 százalékra. Észtország és Lettország 2008-as növekedési prognózisát az EBRD még meredekebben rontotta, 6,5 százalékról 4,5 százalékra, illetve 7,5 százalékról 5,2 százalékra. Ezek a felülvizsgálatok az EBRD magyarázata szerint az antiinflációs pénzügypolitikai szigorításokat, valamint az euróövezetbe irányuló export várható lassulását tükrözik.

Ugyancsak jelentősen rontotta az EBRD a Romániára adott idei növekedési jóslatát, a tavaly novemberi 6,5 százalékról 5,0 százalékra. A bank szerint a tevékenységi körébe tartozó országok közül azokban lesz erőteljesebb a növekedés, amelyek nettó energiaexportőrök, vagy amelyekben „késleltetik a szükséges antiinflációs intézkedéseket”.

Az egykori szovjet térség köztársaságainak átlagos idei növekedési előrejelzésén a bank például nem változtatott: itt továbbra is 7,0 százalékos GDP-bővülést vár 2008-ra a tavalyi 8,4 százalék után; igaz, jövőre már csak 6,3 százalékot jósol. Az EBRD szerint a globális hitelpiaci likviditásválság egyelőre csak korlátozott hatással járt a bank tevékenységi körébe tartozó országokra, mivel a helyi bankszektorok csekély, vagy egyáltalán semmilyen mértékben nem érintettek a nem teljesítő jelzálog-kötelezettségekkel fedezett amerikai pénzpiaci portfoliók értékvesztésétől.

A nyugati piacokat terhelő stressz elhúzódása esetén azonban a vártnál meredekebben zuhanhatnak a tőkebeáramlások a térségbe, és ez a felszínre hozhatja a régió egyes országai, főleg a baltiak és a délkelet-európaiak jelentős külső finanszírozási igényével járó problémákat, áll az EBRD vasárnapi elemzésében. Erre más, független nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő, amely április végén Londonban számos változó – például a bruttó külső finanszírozási igény, vagy az alapszintű folyó egyensúlyi helyzet – alapján „likviditási sebezhetőségi indexet” tett közzé, erre alapozott elemzésében megállapította: az összes felzárkózó térség közül a tágabb értelemben vett Kelet-Európa szuverén adósai a legsebezhetőbbek a globális hitelválság esetleges további súlyosbodásának hatásaitól.

Az EBRD vasárnapi jelentése szerint a térség legszorítóbb jelenlegi problémája ugyanakkor az infláció, amely egyes országokban kétszámjegyű. Ha ezt a problémát nem kezelik, az elszabaduló ár-bérspirálhoz és árfolyam-ingadozáshoz, vagy pedig megkésett, meredek pénzügypolitikai válaszlépésekhez vezethet. Ezzel független londoni elemzők is egyetértenek, de a jelenséget elsősorban a rendkívüli mértékben dráguló olajjal hozzák összefüggésbe.

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által hetente kiadott felzárkózó piaci elemzések e hétvégén megjelent legújabb összeállítása szerint a ház nyersanyagpiaci szakértői az eddigi hordónkénti 104 dollárról 124 dollárra emelték 2008-as egész évi átlagár-előrejelzésüket a világpiaci alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent olajfajtára. A Goldman Sachs iparági elemzői jövőre már 140 dollár feletti éves Brent átlagárral számolnak. Mindez a cég szerint jelentős hatással lesz a felzárkózó térség inflációjára, főleg jövőre.

A GS elemzői az idei magyarországi éves átlagos inflációra adott jóslatukat ennek alapján az eddigi 5,8 százalékról 6,1 százalékra, a 2009-es átlagos magyar inflációs prognózist 3,5 százalékról 4,3 százalékra emelték.

A Goldman Sachs hétvégi londoni elemzése rontotta a jövőre jó eséllyel euróövezeti taggá váló Szlovákia 2009-re szóló átlagos inflációs előrejelzését is, 4,2 százalékról 4,5 százalékra. Más londoni elemzők különös jelentőséget tulajdonítanak az eurócsatlakozás utáni szlovák inflációnak a többi euróövezeti tagjelölt ország szempontjából. A JP Morgan befektetési csoport minap kiadott londoni elemzése szerint ugyanis ha Szlovákiában a 2009-ben esedékes euróövezeti felvétel után meglódul az infláció, az késleltetni fogja a többi euróvárományos kelet-európai ország euróövezeti csatlakozását.