Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az EU által javasolt Mirow immár az egyetlen jelölt volt. Az új vezető a posztot azután veszi át, hogy a leköszönő elnök, Jean Lemierre nyolcéves megbízatása július végén lejár. Mirow jelölése nem volt mentes a vitáktól; az uniós döntést a Financial Times néhány héttel ezelőtti írása szerint több kisebb tagállam, köztük Magyarország, Svédország és Írország „tiltakozása ellenére” hozták meg.
A londoni gazdasági napilap márciusban közölt egyenes idézete szerint Veres János pénzügyminiszter azt mondta, hogy „a kelet-európai jelölteknek nem volt esélyük [...] nehezményezem, hogy a döntést egy szűkebb kör hozta meg, az eurócsoporton belüli konzultáció során, (jóllehet) az EBRD működési területe Kelet-Európa”.
A Financial Times szerint Mirow-nak volt a jelöltek közül a legkevesebb tapasztalata a posztkommunista gazdaságokkal kapcsolatban, „de ez mit sem számított: mögötte álltak a legnagyobb támogatók”.
Magyarország hivatalosan jelölte Surányi Györgyöt, az olasz Intesa Sanpaolo közép- és keleti-európai regionális igazgatóját, az MNB korábbi elnökét az EBRD élére, emellett volt cseh, görög és más jelölt is, de az Európai Unió március eleji pénzügyminiszteri tanácskozásán Mirow kapta a legnagyobb támogatást. Magyarország ezek után Surányi György jelölését visszavonta.
Íratlan egyezség, hogy a részvények 60 százalékát birtokló EU jelöli ki az EBRD elnökét, az első alelnöki posztra pedig amerikai jelölt kerül. Az EBRD-nek eddig három francia és egy német elnöke volt.
Az EBRD eddig összesen 1,8 milliárd euró közvetlen befektetést hajtott végre Magyarországon – tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új finanszírozások értéke –, és az idei év elején fogadta el valószínűleg utolsó, három évre szóló magyarországi tevékenységi programját.
