"Nem kötelezzük el magunkat egyik irányban sem, tehát a monetáris politika további szigorítása, illetve a kamat tartása egyaránt elképzelhető a jövőben" – jelezte az MNB elnöke.

A világ jegybankjai az utóbbi időben újraértékelték az inflációs folyamatokat, s úgy tűnik, hogy az inflációt nagyobb veszélynek ítélik, mint a növekedési kockázatokat – felelte egy kérdésre az MNB elnöke.

Simor András elmondta: a kamatemelés után nem zárható ki további forinterősödés, de a forint árfolyamának csak egyik tényezője a kamat.

Simor András egy másik kérdésre kifejtette: azzal, hogy néhány hónapja a jegybank eltörölte az árfolyamsávot, továbbra is fontos szempont a jegybanki döntéseknél az árfolyam. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: ",,megálljt!,, nem a sávszél, hanem az inflációs célkövető rendszer logikája jelenthet a monetáris tanács döntéseinél"

A növekedés és az infláció kapcsolatára, valamint a jegybanki kamatdöntések együttes hatásaira vonatkozó kérdésre az MNB elnöke kifejtette: a monetáris politikának sokkal nagyobb hatása van az inflációra, mint a gazdasági növekedésre. Aláhúzta: "a Monetáris Tanács is aggódik a növekedés miatt, de a mi feladatunk alapvetően az inflációra való figyelés, az inflációs folyamatok rendbetétele".

Maliciózusan megjegyezte: "mi is örülnénk, ha az országban nagyobb növekedés lenne, azoknak, akiknek az lenne a feladatuk, hogy a növekedésért aggódjanak, úgy látjuk, nem eléggé aggódnak". Hozzátette: nem csak aggódni kellene, hanem most már valamit tenni is jó lenne a növekedésért.

Egy másik kérdéssel kapcsolatban, amely a monetáris politika különböző vonatkozásait firtatta, elmondta: a monetáris politika három csatornán keresztül tud hatni az inflációs folyamatokra: egyrészt a kamatcsatornán keresztül, másrészt az árfolyamcsatornán keresztül, harmadrészt pedig az inflációs várakozások befolyásolásával. Adott inflációs célt akkor is el lehet érni, ha a három különböző eszköz közül kettő működik. Az is előfordulhat, hogy például a monetáris politika hitelesége ugyan nem eléggé kedvező, azaz inkább alacsony, de a várakozások alacsony inflációra vonatkoznak és az árfolyam is erős, ekkor a pénzromlás üteme valószínűleg mérséklődik.

Simor András kiemelte: fontos az, hogy a Monetáris Tanács ügyeljen a hitelességére, és a pénzromlásra vonatkozó várakozásokat az inflációs cél körül tartsa. Ezzel hosszabb távon azt is el tudja érni, hogy viszonylag simábban alkalmazkodjon a gazdaság az inflációs célhoz. Végezetül kifejtette: nem tart attól, hogy a mostani erős forint esetében a lakosság tömegesen váltaná át forint-megtakarításait az európai közös pénzre.

A Monetáris Tanács a piaci várakozásoknak megfelelően emelte az alapkamatot. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a Monetáris Tanács állásfoglalása szigorúbb hangvételű volt, mint a korábbi kamatemeléseket követően, semmilyen utalás sem esett arra, hogy mikor és milyen feltételek mellett zárja le a kamatemelési ciklust a jegybank. Hozzátette: továbbra is nagy a kockázata annak, hogy a vártnál lassabb ütemben csökken az infláció, így a kamatemelési ciklus tovább folytatódhat.

Hasonlóan vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is. Emlékeztetett arra, hogy a mostani inflációs jelentés készítése óta jelentősen erősödött ugyan a forint árfolyama, ám drágult az olaj is. A forint erősödése még nem tudja kompenzálni az emelkedő olajárak miatti inflációs kockázatokat, ezért az elemző is valószínűnek tartotta a további szigorítást. Úgy vélte, az MNB legfeljebb "pihenőt tart" a következő, három hónap múlva esedékes inflációs jelentéséig.

Az elemzők többsége korábban arra számított, hogy 8,50 százalékon tetőzik az alapkamat. Suppan Gergely szerint a további szigorításra utal az is, hogy a versenyszférában az idén várható béremelkedést a jegybank által elfogadhatónál jóval magasabbra, 9 százalékra prognosztizálta az MNB.

A forint árfolyama nem változott a kamatemelést követően, mivel a piac már beárazta az ilyen mértékű szigorítást.

Suppan Gergely szerint, ha elmaradt volna a kamatemelés 246-248 forintig is gyengülhetett volna a forint az euróhoz képest. A kamatdöntést követően az árfolyam a 244,30 forintos szinten maradt.